Uniós jogot sért a Mohu hulladékgazdálkodási koncesszió
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mivel az ország nem tartotta be az uniós normákat a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor. A testület közleménye szerint a koncesszió feltételei diszkriminatívak, továbbá a 35 éves időtartam ellentétes az uniós irányelvekben foglaltakkal. Az EU célja, hogy biztosítsa a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódját és a verseny tisztaságát a koncessziók odaítélésekor.
Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt. által elnyert, hulladékszállítással és -kezeléssel kapcsolatos koncesszió részletei az uniós szabályok megsértésével lettek módosítva. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére válaszolni a felvetett kifogásokra; ha ezt nem teszi meg, a Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki.
Az EU kibertámadásokról szóló irányelve
A Bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét, amely a kiberbűnözés ellenőrzésének jogi kereteit határozza meg. Az érintett tagállamok, köztük Magyarország, helytelenül építették be a nemzeti jogba az irányelv egyes intézkedéseit. Az irányelv megköveteli, hogy a tagállamok 24/7 elérhető kapcsolattartó pontokat jelöljenek ki a nemzeti hatóságok közötti gyors kommunikáció biztosítása érdekében.
Ezen kívül a Bizottság rávilágított, hogy Magyarország és Bulgária is megsértette az uniós szabályokat a büntetőeljárásban gyanúsítottaknak nyújtott költségmentesség terén. Az uniós irányelv célja, hogy közös minimumszabályokat állapítson meg, garantálva a gyanúsítottak és a vádlottak jogait. Magyarországon azonban nem minden érintett számára biztosított a jogi segítségnyújtás a szükséges feltételek szerint.
Fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok finanszírozása
Az Európai Bizottság a fosszilis üzemanyagokat használó önálló kazánok pénzügyi támogatásának fokozatos eltörlésére felszólította Magyarországot, Észtországot és Olaszországot. Az EU arra törekszik, hogy 2050-re dekarbonizált épületeket érjen el, és ezzel csökkentse az energiaszámlákat az épületek energiahatékonyságának növelésével. A Bizottság megállapította, hogy a három ország nem hajtotta végre teljes mértékben a vonatkozó kötelezettségeket, és nem tudták kellőképpen megindokolni a pénzügyi ösztönzők kivezetését.
Közúti infrastruktúra és útdíjak
Végül a Bizottság Csehországot, Ausztriát és Magyarországot is arra szólította fel, hogy helyesen ültessék át a közúti infrastruktúra használati útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat. A tagállamok jogszabályai, noha nagyjából megfelelnek az irányelveknek, a Bizottság szerint nem teljesen megfelelnek annak tartalmának. Magyarország esetében például az útvonaljegyek érvényessége csak 120 percre korlátozódik, amely hátrányosan érintheti a nem rendszeres úthasználókat, mint amilyenek a turisták.
Az érintett országoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság aggályaira és orvosolják az elmulasztott intézkedéseket.
