Új kihívások a névadás terén: A névkérelmek elbírálásának változásai
Az idei év januárjában az új, névkérelmek elfogadásáért felelős Utónévjegyzék Szakértői Bizottság, amelyet Kósa Lajos vezet, először ülésezett. A bizottsághoz összesen 281 névkérelem érkezett, ám eddig csak egyetlen kérelmet fogadtak el, a Vinka nevet. Ez a tendencia jelentős változást hozott a közelmúlt gyakorlatához képest, amikor évente akár 60-100 nevet is elfogadtak.
Az elbírálási folyamat új irányai
Tavaly nyár óta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felelős a névkérelmek elbírálásáért. A folyamat során a kérelmeket a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Nyelvtudományi Kutatóközpontja értékeli, javaslatot téve arra, hogy a név elfogadható vagy elutasítható. Ezután a végleges döntést az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság hozza meg.
A benyújtás után a kérelmezők mostani tapasztalataik szerint akár 4-6 hónap is eltelhet, mire választ kapnak kérelmük elbírálásáról, amely korábban 30 napon belül történt. Ráadásul a minisztérium már nem küld külön értesítést a kérelmezőknek; a döntéseket a Magyar Közlönyből lehet majd értesülni.
Törlések és változások a névlistákban
A bizottság emellett átnézte azokat a neveket is, amelyek ugyan szerepelnek az utónévkönyvben, de jelenleg senki sem viseli őket. A 198 névből végül 145-öt töröltek, mivel a legtöbb elavultnak számít, vagy sohasem volt népszerű. E törölt nevek között szerepeltek bibliai gyökerekkel rendelkező ritka nevek, mint Atára és Hanniél, görög és germán eredetű nevek, például Piládész, Almár és Odiló, valamint a túlzottan becézett magyar nevek, mint Magdó és Martinka.
Az új rendszer bevezetése tehát nemcsak a névkérelmek elfogadását, hanem a névadás kultúráját is meghatározza, kihívások elé állítva a szülőket, akik a szokványos vagy ritka nevek közül próbálnak választani gyermekeik számára.
