Alacsony inflációs szint februárban
2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az előző év februárjához képest, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi gyorstájékoztatójából derül ki. Ez az alacsony szint utoljára 2016 novemberében fordult elő, és a Portfolio.hu által megszólított szakértők 1,5 és 1,7 százalék közötti inflációt vártak. Érdemes megjegyezni, hogy már a januári 2,1 százalékos érték is meglepetést okozott, mivel az utolsó ennél alacsonyabb inflációs adat 2018 márciusából származik.
A dezinflációt, azaz az áremelkedések ütemének lassulását jelentősen befolyásolta az élelmiszerek ára. Tavaly februárban drasztikusan megemelkedtek az élelmiszerárak, ami erőteljes bázishatást eredményezett. Idén februárban azonban a fogyasztói árak csupán 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a tavalyi jelentős áremelkedésekhez viszonyítva a statisztikai adatok az idei hónapban kedvező javulást mutatnak.
A forint megerősödése is hozzájárult az árak kedvező alakulásához, emellett az évszakhoz köthető kedvezmények is éreztették hatásukat, hiszen a ruházati termékek ára már második hónapja folyamatosan csökken. A tartós fogyasztási cikkek, mint például a műszaki berendezések vagy bútorok ára is stagnált. Szolgáltatások esetében is hasonló tendenciák figyelhetők meg: miután tavaly év elején jelentős áremelkedések történtek, idén kezdett nyugodtabb éve felé haladni a szolgáltatások inflációja, amely most 4,2 százalékra csökkent, ami évek óta a legalacsonyabb szint.
A szolgáltatások áremelkedése azonban nem mentes a bizonytalanságtól; a nagy szolgáltatók várhatóan június környékén pótolják az elmaradt árkorrekciókat. Eközben az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt, a vendéglátóipari szolgáltatások, ha ezek kizárásra kerülnek, 3,2 százalékkal csökkentek. A szeszes italok és dohánytermékek árai viszont 5,8 százalékkal emelkedtek. Az energiaszolgáltatásokért is többet kellett fizetni: a háztartási energia 4,2, ezen belül a vezetékes gáz 10,8, az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult. A szolgáltatások között a színházjegyek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek ára összességében 2,8 százalékkal nőtt, ezen belül az ékszerek ára 26,6, a motorkerékpároké 6,6, míg a szobabútorok és használt személygépkocsik ára 5-5 százalékkal emelkedett. A gyógyszerek és gyógyászati termékek ára 5,4 százalékkal nőtt, míg az üzemanyagok ára 11,1 százalékkal csökkent. Ez utóbbi változás még nem tükrözi a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő olajárakat, valamint a bejelentett benzinárstop hatását.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a februári infláció a jegybank által megcélzott 2-4 százalékos sáv alsó határának alá süllyedt, míg a kiskereskedelmi élelmiszer-árindex negatív értéket mutat. Kozák véleménye szerint az árrésstop hosszú távú fenntartása valójában túllépte a kitűzött célt, és novemberben már sürgősen fel kellett volna függeszteni. A valós kihívás nem a kereskedelmi árrés, hanem a termelők és beszállítók költségei nyomására vezethető vissza. A nagy élelmiszerláncok a veszteségeik miatt nem tudják megfelelően indítani akcióikat és fejlesztéseiket, míg a kisebb boltok forgalma csökken, mivel a vevők a mesterségesen nyomott árak következtében inkább a nagy láncokat preferálják.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntéseit jelentős mértékben befolyásolják az inflációs várakozások. A jegybank nemrégiben 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, de a forint gyengülése és a piaci instabilitás miatt kérdésessé vált a további csökkentések folytatása. Egy esetleges gazdasági helyreállás lehetősége újabb márciusi kamatcsökkentést hozhat, azonban a fokozódó kockázatok, mint a bizonytalan olajpiaci helyzet és a közel-keleti konfliktus miatt jelenleg okkal lehet számítani az óvatosabb jegybanki hozzáállásra és a várakozó álláspontra.
