Szokatlan Mélységű Földrengés Capri Közelében
Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus jelentése szerint kedden éjfél után egy 5,9 magnitúdójú földrengés következett be Capri szigetének közelében, amely viszonylag erősnek számít, ugyanakkor a Nápolyi-öböl lakói alig érzékelték a földmozgást. Azonban a földmozgás mérete és mélysége, amely 414 kilométerre terjedt lefelé, magyarázhatja ezt a jelenséget: ilyen mélységben a földrengések rendkívül ritkák Olaszország területén, legutóbb 1991-ben és 1978-ban tapasztaltak hasonlót.
A Mélység Szerkezeti Jelenti
A földrengés szokatlan mélységének oka a kőzetlemez-alábukás, azaz a szubdukció folyamata, amely során egy nagy sűrűségű kőzetlemez a földköpenybe nyomul. Jelen esetben ez a Jón-tenger aljzatát képező óceáni kőzetlemez, amely a Calabriai-félsziget irányába süllyed. A szubdukció során a képlékeny földköpenybe merev kőzetanyag kerülhet, ami a lefelé irányuló mozgás következtében feszültséget gerjeszt, elegendőt ahhoz, hogy ez a mélységben kőzettörés és -elmozdulás következzen be.
A Calabriai-félsziget és Capri Különös Kapcsolata
A Calabriai-félsziget és Capri közötti távolság körülbelül 300 kilométer, ami felveti a kérdést, hogy milyen kapcsolat van köztük. A kutatások szerint a Jón-tenger kőzetlemeze 15 millió éve kezdett alábukni, ennek következtében az alábukó kőzetlemez folyamatosan süllyedt, így a mozgás iránya és helyzete folyamatosan változott. A folyamat során a Calabriai-félsziget déli előtere felé is elmozdult a kőzetlemez, amelynek következményeként a Tirrén-tenger aljzatát alkotó kőzetlemez struktúrája is átalakult, a repedésekbe magma nyomult, lehetővé téve az óceáni típusú földkéreg kialakulását.
A Földrengés és a Kőzetlemezek Dinamikája
Az 5,9 magnitúdójú földrengés mélyebb megértéséhez hozzá tartozik, hogy a földköpenybe bukó kőzetlemez nem olvad meg, mivel az ottani hőmérséklet alacsonyabb, mint a környezete. A modern szeizmikus tomográfia segítségével végzett vizsgálatok világosan mutatják a Calabriai-ív mentén alábukó kőzetlemezt a földköpenyben. E zónában a földrengéshullámok sebessége jelentősen eltér az elvárt értéktől, ami a különböző összetételű és hőmérsékletű kőzetanyag jelenlétére utal.
A Földrengés Történelmi és Geológiai Kontextusa
Végső soron a Capri közelében történt földrengés nemcsak a kőzetlemez-tektonika folyamatainak működését tükrözi, hanem egy hosszú földtörténeti esemény fontos epizódját is megvilágítja. A jelenség a Naprendszerben és azon túl is egyedülálló szubdukciós folyamat jelentőségére hívja fel a figyelmet, és emlékeztet arra, hogy a Föld belső dinamikája folyamatosan formálja az élővilágot.
A szerző Dr. Harangi Szabolcs, geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezető egyetemi tanára, valamint a Tűzhányó Blog Facebook-csoportjának vezetője.
