Hadházy Ákos újabb részleteket osztott meg a felújított MNB-székház luxusáról
Hadházy Ákos, a független országgyűlési képviselő, szerdán új képeket posztolt a felújított Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházának belső teréről. A képeken látható, hogy a kistárgyaló velúr fali kárpittal van borítva, míg a parketta értéke 90 millió forint + áfa. Hadházy a posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a székház felújítására költött pénzek, például a 400 millió forint összegű üvegfalak ára, komoly luxust tükröznek.
A képmegosztás a 444 által nyilvánosságra hozott szerződések fényében történt, amelyek részletezik, hogy az MNB felújítása során több milliárd forintot költöttek luxus burkolatokra, berendezési tárgyakra és ajtócserékre. A költségek között szerepel közel félmilliárd forint konyhatechnológiára, 2,3 milliárd forint belsőépítészetre, 9,4 milliárd forint műemléki munkákra, valamint 7,7 milliárd forint járulékos költségekre, mindez közpénzből.
A felújítás háttere és költségvetése
A jegybank Szabadság téri székházának felújítására 2019-ben hozott döntést a Matolcsy György vezette MNB. Az induláskor tervezett 55 milliárd forintos keret végül 105 milliárd forintra nőtt, a tervezett 2024-es átadás helyett pedig csupán 2025 elején kerülhetett sor az első szervezeti egységek visszaköltözésére. Az építkezést a Raw Development Kft. végezte, amely Somlai Bálint érdekeltsége alatt áll. Somlai Bálint Matolcsy György jegybankelnök fiának, Ádámnak a barátja, és lényeges szereplője volt számos kormányzati projektnek az elmúlt években.
Újabb kihívások a jegybank számára
A jegybanki pénzek kezelése és elköltése kapcsán jelenleg büntetőeljárás zajlik, mivel az MNB új vezetése feljelentést tett, ami a hűtlen és hanyag kezelés, valamint csalás és hivatali visszaélés gyanúját érinti. Az ügy részleteit egy nemrégiben készült videóban is bemutatták, amely betekintést nyújt a felújítás körüli ellentmondásokba és potenciális visszaélésekbe.
Hadházy Ákos által közzétett információk és képek arra irányítják a figyelmet, hogy a közpénzek felelős felhasználása mellett a politikai és gazdasági felelősséget is prioritásként kell kezelni, különösen a jelenlegi helyzetben, amelyben a jegybank működése és a közpénzek kezelése kérdéses középpontba került.
