Krausz Ferenc felfedezései a tüdőrák korai felismerésében
A tüdőrák korai felismerése nagy jelentőséggel bír, különösen Krausz Ferenc tudományos munkássága révén, amelyet legutóbbi előadásán, a Szegeden megrendezett konferencián ismertetett. A Nobel-díjas fizikus az attoszekundumok világáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a tudománynak nemcsak felfedezői, hanem szolgálati funkciója is van. Az eseményt a Nemzeti Tudósképző Akadémia szervezte, ahol több kiemelkedő tudományos szakember, mint például Randy Schekman amerikai sejtbiológus és Kapu Tibor űrhajós is jelen volt.
Krausz Ferenc különösen büszke Szeged csapatára, nagy szurkolója a helyi sporteseményeknek, és bevezető beszédében kifejezte reményét, hogy a közönség is támogassa kedvenc csapatát. Beszéde során megnyugtatta a hallgatóságot, hogy még azok is, akik nem fogják fel teljes mértékben a tudományos részleteket, haza tudnak vinni valami értékeset.
A tudós Rubik Ernő szavait idézve hangsúlyozta, hogy a megfelelő kérdések megfogalmazása a legnagyobb kihívás a tudományban. Krausz szerint a kutatás iránti elkötelezettség sok esetben a kíváncsiságból, és az életünket javító eredmények elérésének reményéből fakad. Az alapkutatások jelentőségének tudatában a Nobel-díjas fizikus arra figyelmeztetett, hogy minden kutatás, amely alapvető dolgot tár fel, fontos lehet, mivel az új tudományos ismeretek építőkockái lehetnek a jövő kutatásaihoz.
Krausz Ferenc a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem tanszékvezető professzora. Az attoszekundumos fizikában elért eredményeivel három kutató, köztük ő is, megosztotta a 2023-as fizikai Nobel-díjat. Az attoszekundum, amely a másodperc milliárdod részének milliárdod része, olyan rövid időintervallum, amely lehetővé teszi az elektronok gyors mozgásainak tanulmányozását, és legfőképpen ez az elektronok mozgása határozza meg a biokémiai folyamatokat az életünk szempontjából.
A Krausz által fejlesztett kutatási módszer lézerek segítségével képes „fényképezni” az elektronok mozgását, így egyfajta „időmikroszkópot” hozott létre, amely páratlan részletességgel képes bemutatni a részecskék viselkedését. Az általa kidolgozott attoszekundumos kutatások orvosi szempontból is jelentős előnyökkel bírnak. Krausz kifejtette, hogy a krónikus betegségek, például a rák korai felismerésében óriási potenciál rejlik.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy ne csupán egyetlen biomarkert azonosítsanak, hanem a vér teljes molekuláris mintázatát tanulmányozzák. Ennek birtokában korai, tünetmentes stádiumban észlelhetik a kóros elváltozásokat. Krausz szerint az ilyen típusú elemzések különösen érzékenyek a tüdőrákra, így elérhetővé válik a betegség korai diagnosztizálása.
A konferencián résztvevő diákok érdeklődve figyelték a tudós előadását, és a közönség egyik tagja felvetette, hogy a jövőben talán már az elektronok mozgásából is kinyerhetjük a betegségre utaló információkat. Krausz ezt optimistán fogadta, remélve, hogy a tudomány fejlődése gyorsabb ütemben halad, mint ahogyan azt bárki várná.
A 26. Szegedi Tudományos Konferencián 56 középiskola közel 330 diákja és tanára vett részt, a fő eseményre pedig több mint 3200 érdeklődő érkezett az országból, illetve a határon túlról. A konferencia fő vendégei között a neves Nobel-díjas kutatók mellett többek között Martin Morad és Francis Chan is jelen voltak, akik szintén kiváló teljesítményükért ismertek.
