Az Ózdi Bölény Ébredése
Az ózdi pályaudvaron terjengő savanyú szag egy különféle alakzatot idéz, amely a vonatok között lépkedve gyorsan elhalad, érezve az ember által teremtett világ különös légkörét. A főhős, aki szándékozik találkozni egy új baráttal, akinek az arca még ismeretlen számára, de akiről úgy érzi, hogy miattuk érdemes volt visszatérni ebbe a sokáig feledett városba.
Származása meghatározza a jellemét: egyik nagyapja pásztor, míg apja kutyatenyésztő volt. Gyermekkorában az állatokkal való foglalkozás volt számára a természetes közeg. A középiskolában egy biológiai versenyt megnyerve utat nyitott a fővároshoz, ahol a felvételi drámai csökkenése segítette a bejutását. Ám az új közeg, a tananyag, az emberek, akikkel találkozik, nehezen kezelhető kihívásokat állítanak elé. Az élet bonyolulttá válik, holott nagyapjától hallott tanulságok szerint az életnek az egyszerűségről kellene szólnia. Ezt a megfogalmazást gyakran ismételgeti magában, mélyen gyökerező kételyek mellett.
A diákélethez viszonyítva, már nem zökkenőmentes az alkalmazkodás. Az egyetemisták közötti távolságtartás részben a szegényes öltözékének és tájszólásának tudható be, de próbál láthatatlanná válni. Izgalmait nem tudja leplezni, és bár kap néhány közeledő próbálkozást, az elutasítások után inkább visszahúzódik. Szégyenérzete és a közelítő emberek elől való menekülés jellemzi. A barátság hiánya és a világ kicsinyesége iránti ellenszenve azonban vajon mivel mentegetheti ezt a magatartást? Reménye a magasabb ajtókban rejlik, amit egyetemi környezetével hoz összefüggésbe, de nem képes sokáig bent tartózkodni.
Az első félévében elérkezik a sorsfordító pillanat. Azzal, hogy megszorul a pénzügyi helyzete, kijárja a munkaórákat. Szeretett volna pultos lenni, de a visszautasítások kábultságot hoztak. Még az első szeminárium előtt megérzi a gravitáció vonzását, amely erőteljesen visszatereli az őt körülvevő világba. Az ózdi bölény, mint önmagát ironikus módon hirdető figura vágott neki a továbbiaknak. Fokozatosan szégyenérzete eltűnésével gátlásai is szűntek meg.
A csendes munka közben a pénzkereset mellett a könyvek világa iránti vonzalma nőtt, míg az emberek iránti érdeklődése csökkent. Amikor a gyermekkori emlékek élednek fel, egy titokzatos lény keresése kerül a középpontba. Az online beszámolókból szerzett tudás letartóztatja, mígnem a titokzatos eledel továbbra is foglalkoztatja. A testmozgás, mint új életforma, tiszteletet hoz neki, és a külseje is jelentős változáson megy keresztül.
A közönség, amely valaha távol tartotta, most egyre inkább keresni kezdi őt, mivel a kapcsolataik is elkezdenek formálódni. Eddigi élete stark számokkal halmozódik, de a történetekeljesítése új utakat nyit meg. Kriptozoológus akar lenni, aki felfedezi a mitológikus lényeket, még akkor is, ha sok esetben nem találkozik velük.
Az ominózus találkozó, amely Budapestre hívja, egy griffmegfigyelőről szól, akivel való találkozása sorsfordítónak ígérkezik. A közösségi fórumon való sikeres levelezés új szintet teremt a kriptid kutatásában, amely lelkesen vonzza őt. A szimbolikus kép, hogy a griff a zsidó kultúrában hasonlít a zizre, felkelti figyelmét, és bizalommal telíti meg találkozását a barátjával, hiszen ennek nyomán új igazságok bontakozhatnak ki.
A kutatás tiszta hangulatában, az elképzelt képzetrendszeren keresztül a régi legendák új formát öltenek. Ezen a rejtélyes utazáson nem csupán az önmagunkra találás, hanem az elhatározás erősítése is fölmerül. Mert a Barátjával együtt írják meg a világ megmentésének üzenetét – olyan emberek, akik képesek új irányt mutatni a jelentőségükre. Céljuk, hogy kutakodjanak a történetek mögött, és válaszokat találjanak a kérdésekre, melyek régóta foglalkoztatják az emberiséget.
A Telex tárcarovatának célja
Az olvasók közelebb hozzák a kortárs szépirodalmat, hogy az ne csupán a kisebb példányszámú folyóiratokban éljen, hanem mindenki által elérhetővé váljon, akit érdekel a napi sajtó. A sorozat célja, hogy teret adjon a modern íróknak, lehetőséget biztosítva arra, hogy műveik széles körben elérhetők legyenek.
