Az osztrák Greenpeace megítélése szerint Magyarország modellként szolgálhat az azbesztszennyezés kezelésében
Egy online sajtótájékoztatón a Greenpeace Ausztria képviselői azt állították, hogy Magyarország az azbesztszennyezés kezelésében irigylésre méltó példát mutat. Stefan Stadler, a Greenpeace kutatója elmondta, hogy Ausztriában Burgenland, Stájerország és Alsó-Ausztria szenved a legnagyobb mértékben az azbeszt problémáitól, míg Magyarországon, különösen Sopronban és Szombathelyen, jelentős mértékű szennyezést mértek. E helyszínek közvetlen közelében, mint például bevásárlóközpontok és iskolák, is kimutatták az azbeszttartalmú anyagok jelenlétét, ahol mért értékek akár 50-szeresét is meghaladták a megengedett határértékeknek.
Az azbeszt veszélyessége abban rejlik, hogy ha a kőzetben lévő szálak kiszabadulnak, azok a levegőbe jutva gyorsan eloszlanak. Stadler figyelmeztetett arra, hogy ezek a részecskék akár 2000 méteres magasságba is felemelkedhetnek, és hosszú időn keresztül a levegőben maradhatnak. Az otthonokba könnyen bejutnak, amint valaki ablakokat nyit. Megfogalmazta, hogy bizonyos esetekben olyan magas szennyezettséget találtak, hogy tulajdonosok kénytelenek voltak elhagyni ingatlanjaikat.
A rendezvényen Hidvégi Edit tüdőgyógyász részletesen bemutatta az azbeszt belélegzésének egészségügyi kockázatait. Az azbesztszálak észrevétlenül, szabad szemmel láthatatlanul képesek beleszúródni a tüdőszövetbe, ahol krónikus gyulladást okozhatnak, illetve súlyosabb esetben mellhártya- és tüdődaganatot is eredményezhetnek. Az azbesztbetegségek több évtized távlatában jelentkeznek, ezért a jelenlegi rákfrekvenciáról nem lehet egyértelműen megállapítani az érintett településeken a növekedést.
László Győző, Szombathely alpolgármestere elmondta, hogy a város a közelmúltban értesült a problémáról, és azóta prioritásként kezelik az azbesztszennyezés ügyét. Az április 13-án kapott hivatalos értesítés figyelmeztetett, hogy az Oladi platón azbesztes kőzúzalékot találtak, az önkormányzat azóta 25 szennyezett pontot azonosított. László kiemelte, hogy fontos beszélni a felelősség kérdéséről, és megoldásokat keresni a problémára.
A városvezetés célja, hogy minimalizálja a kiporzást az érintett területeken. Ennek érdekében rendszeresen locsolják az érintett útvonalakat, jelentős sebességkorlátozást és behajtási tilalmat vezettek be az Oladi plató utcáiba. Ezek az intézkedések már látványos javulást hoztak, a levegőben mért azbesztértékek jelentősen csökkentek.
Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy az elsődleges cél a szennyezett területek leválasztása és védelme. Különböző műszaki megoldásokkal próbálják izolálni az azbesztet; például kalcium-kloriddal locsolják a szennyezett kőzúzalékot, vagy geotextilt terítenek a felületére. Mindemellett, alternatív megoldásként bitumenes bevonattal is megoldhatják a problémát. A helyi önkormányzat már kapcsolatba lépett egy céggel, amely szakértelemmel bír az azbesztmentesítési munkálatok terén.
Ahogyan László is hangsúlyozta, a megoldás mibenléte végső soron a kormányzat döntésétől függ. Ezzel összhangban, Gajdos László, a környezetvédelmi tárca vezetője, már a kinevezése utáni napokban személyesen is szemlét tartott a helyszínen. A Greenpeace álláspontja szerint is sürgető szükség van a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokban érintett helyi céggel való együttműködésre, és egyértelmű lépések megtételére a jövőbeli problémák elkerülése érdekében.
Stadler végül megjegyezte, hogy az osztrák hatóságoknak példát kellene venniük Magyarországról az ilyen jellegű problémák kezelésében, és sürgette, hogy az azbesztes kőbányákat zárják be, emellett pedig biztonságos környezetvédelmi intézkedéseket kellene bevezetni, hogy az azbeszt a levegő szennyezése nélkül tárolható legyen.
