Optimista hitelfelvétel vagy végkiárusítás? Miért nőtt meg a magyarok hitelkereslete?
A 2026-os év első négy hónapja rekordot döntött a lakáshiteleknél, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint a lakáshitel-szerződések értéke bőven ezer milliárd forint felett alakult. Az adatok alapján a háztartások hitelállománya az év során 15 százalékkal nőtt, amit kiemelten befolyásolt az Otthon Start program elindítása.
Április hónapban a bankok új lakáshitel-szerződései meghaladták a 262 milliárd forintot, így az összesített érték az első négy hónapban már 1041 milliárd forintnál jár, ami több mint kétszerese a tavalyi év hasonló időszakának. A hitelpiac ilyen mértékű felfutásának számos oka lehet. Egyes vélemények szerint a választásokhoz kapcsolódó bizonytalanságok és az ingatlanárak emelkedése miatt sokan érezték, hogy sürgősen lépniük kell, mielőtt a négyzetméterenkénti árak átlépik a 1,5 millió forintos küszöböt.
Az Otthon Start program hatása a lakáspiacra
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője úgy véli, hogy az Otthon Start program drasztikusan megváltoztatta a lakáspiacot, hiszen a rekordmagas érdeklődés közvetlenül összefügg a program által biztosított kedvezményekkel. A tavaly szeptemberben indult kezdeményezés hatása az év végére mérséklődött, ám az első hónapok hirtelen növekedése után az idei év kezdetén ismét élénkülés tapasztalható, habár ez még nem érte el a 2025-ös szintet.
Banki szakértők várakozásai szerint a tavalyi évi 1970 milliárd forint után 2026-ban a lakáshitelek összértéke már bőven 2000 milliárd forint felett alakulhat. Ennek ellenére a magas lakásárak miatt sok potenciális vásárló úgy érezheti, hogy a kedvezményes hitelek ellenére sem tudják finanszírozni terveiket, ami lanyhuló kereslethez vezethet.
Kihívások az építőiparban
A nagy hitelezési kedv a kis- és középvállalatok számára kedvező hírt jelent az építőipar lakásszegmensében, ám Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint a kép nem ilyen rózsás, ha a lakáshitelezés különböző céljait külön vizsgáljuk. A használt lakások vásárlására kihelyezett hitelek összege (1331 milliárd forint) jelentősen meghaladja a Covid utáni időszak 418 milliárd forintját, de ez a tendencia kevésbé kedvező az építőipar számára, mivel a tranzakciók többsége a felújításokra koncentrálódik.
A személyi kölcsönök növekvő népszerűsége
A személyi kölcsönök piacán szintén kedvező számadatok láthatók. Bár az áprilisi 116,1 milliárd forintos szerződéses összeg valamelyest elmaradt a márciusi szinttől, az első négy hónapban a kihelyezett összegek meghaladták a 417 milliárd forintot. A szakértők úgy vélik, hogy ennek az évnek új rekordot hozhat a piacon. A fogyasztók tudatosabban kezelik a hiteleket, és egyre inkább felújításra, használt autó vásárlására vagy hitelkiváltásra fordítják a személyi kölcsönöket.
Ugyanakkor a szabad felhasználású jelzáloghitelek terén tapasztalható 11,5%-os csökkenés aggasztó jeleket mutat, hiszen az MNB adatai szerint az első négy hónapban mindössze 28,5 milliárd forintos szerződéses értéket regisztráltak. Az ilyen típusú hitelek nem állnak se a bankok, se az ügyfelek érdeklődésének középpontjában, mivel a kisebb összegű kölcsönök esetében sokkal kedvezőbbnek tűnik a személyi kölcsön opciója.
A babaváró hitelek is megjelennek a piacon
Az év elejétől április végéig a babaváró hitelek kereslete is kezd fellendülni, mivel a pénzintézetek 75,5 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ami éves szinten jelentős, több mint 10%-os növekedést mutat.
Összegzésképpen, a felfelé ívelő hitelfelvételi kedv egyértelműen a különböző gazdasági tényezők és programok, mint például az Otthon Start, révén magyarázható. Sokan optimistán tekintenek a jövőbe, és hisznek abban, hogy elérhetik céljaikat lakásvásárlás vagy felújítás révén, de aggasztó jelek is mutatkoznak, amelyek arra figyelmeztethetnek, hogy a jelenlegi tendencia fenntartása nem garantált. Az árak emelkedése, a szabályok esetleges módosítása és az érdeklődés csökkenése mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a jövőt.
