Már megint a földgáz miatt kell aggódni Európában
A 2022-es események után az európai gáztárolók töltöttsége ismét létfontosságú energetikai és gazdasági mutatóvá vált, amelyet alaposan érdemes figyelemmel kísérni. Jelenleg a tárolók töltöttsége sokéves mélypontra süllyedt, amely önmagában megnöveli a következő téli időszakkal kapcsolatos kockázatokat.
Az újabb feszültségeket tovább fokozza, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen, amely miatt Irán lezárta a Hormuzi-szorost. Ez a lépés régóta nem látott nyomást gyakorol a globális olaj- és LNG-piacokra, amelyeken sok más termék is forog. Ezzel párhuzamosan az ázsiai kereslet ismét jelentősen megnőtt, így Európának sokkal erősebb versennyel kell szembenéznie, hogy beszerezze a téli fűtési szezonhoz szükséges gázmennyiséget.
A helyzet több év előtti uniós döntések eredménye is, amelyek rugalmasabbá tették a tagállamok gáztárolási lehetőségeit. A korábbi 90%-os töltöttségi célt 80%-ra csökkentették annak érdekében, hogy a kereslet mérséklődjön és az árak alacsonyan maradjanak. Jelenleg úgy tűnt, hogy az EU 83%-os töltöttségi szinttel vág neki a fűtési szezonnak, míg 2026-ra a jelentős új LNG-kapacitások megjelenését várták.
A tél hatása a gázellátásra
A várakozások azonban megváltoztak egy szokatlanul hideg tél következtében, amely nemcsak Európát, hanem Észak-Amerikát és Ázsiát is érintette. Ennek következtében a globális fogyasztás megugrott, ami drasztikus áremelkedést okozott, és a gáztárolók töltöttsége gyorsan csökkent.
Március közepére a tárolók töltöttsége mindössze 28%-ra csökkent, és május végére csak 39%-on állt, ami a legalacsonyabb érték a 2022-es energiaválság óta. A megromlott geopolitikai helyzet is súlyosbította a kilátásokat, hiszen a Hormuzi-szoros lezárása miatt a katar LNG-exportja is jelentősen csökkent. Katar éves szinten 112-115 milliárd köbméter LNG-t exportál, amely a globális kereslet körülbelül ötödét jelenti.
Verseny az LNG-ért
Ez a helyzet Magyarország számára is kedvezőtlen, hiszen a gáztárolók töltöttségi szintje többéves mélypontra esett. Az uniós tárolási kapacitás közel 10%-ának kieséséről van szó, amely várhatóan tovább fokozza a keresleti nyomást. Ázsia jelentős keresleti oldali hiányosságai miatt Európának erős árversennyel kell szembenéznie, hogy megszerezze a szükséges mennyiségeket.
Az EU reagálása a helyzetre az előírt gáztárolási töltöttségi célszintek csökkentése volt, így 2026-ra 80%-ra váltotta le a korábbi célokat, hogy megfeleljen a nehéz piaci körülményeknek. Ez rövid távú enyhülést hozott, de jelenlegi piaci struktúrák miatt a betárolás üteme elmarad a korábbi évektől, és a németországi helyzet is aggasztó, hiszen ott szintén alacsony a töltöttségi szint.
Magyarország helyzete
Magyarországon a gázellátás helyzete valamivel kedvezőbb, mivel a betárolás üteme egyelőre megfelel a korábbinak, és a Török Áramlaton keresztül az import folyamata is zavartalan. A várakozások szerint a magyar gáztárolók a téli időszakra elérhetik a 80–90%-os töltöttségi szintet, amely elősegíti a nyugodt téli felkészülést.
Jelenlegi helyzetünkből kiindulva, ha nem következik be újabb geopolitikai sokk, a gázpiaci normalizáció 2027-re várható, köszönhetően az új LNG-kapacitások belépésének és a készletek fokozatos újraépítésének. Ugyanakkor a politikai helyzet bizonytalanságai miatt folyamatosan figyelni kell a közeljövő eseményeit, mert a gázárak gyorsan megemelkedhetnek.
