Kátyús úton a Porsche is csak vánszorog
A magyar extenzív növekedési modell – amely az elmúlt másfél évtizedben drámai lassuláson ment keresztül – jelenlegi helyzetét mélyen befolyásolja az a gazdasági környezet, amely nem az innovációt és a termelékenység növekedését jutalmazza, hanem a szabályozásokhoz való alkalmazkodást. E probléma gyökerei a gazdasági teljesítmények drámai csökkenésében érezhetők, amelyet már korábbi elemzésünkben feltártunk.
A problémák továbbgyűrűzése
A közvetlen károk mellett a különböző ágazatok kedvezőtlen helyzetének következményei szélesebbre terjednek ennél, hiszen ez a probléma a gazdaság más részeire is hatással van. A gazdaság hátterét biztosító alapvető ágazatok – mint az energia, közlekedés és távközlés – kritikus szerepet játszanak a hatékony működésben. Amennyiben ezeket az ágazati alapokat gyengíti a kormányzati beavatkozás, a versenyképesség csökkenése a teljes gazdaságra kihatással bír.
Az energiapolitika átalakulása
2010 óta a magyar áram- és gázpiac egy államilag dominálta, politikai beavatkozásokkal szabályozott rendszer irányába fejlődött. Ez a változás láthatóan a rezsicsökkentéshez és a közművek állami felügyeletéhez vezetett, amely a verseny megszorításához és a piaci szereplők kiszorításához vezetett. Míg a vállalati piac formálisan versenypiaci maradt, az MVM dominálása és a különadók kiemelt szerepet játszottak a versenyképesség hanyatlásában.
Távközlés: a különadók hatása
A távközlési ágazatban végrehajtott beavatkozások, mint például a különadók bevezetése, szintén negatívan befolyásolták a szolgáltatók működését. Az ilyen típusú szabályozások és a tulajdoni átrendeződések a piaci struktúrában csökkentették a versenyt, így hozzájárulva a drágább és versenyképtelenebb digitális infrastruktúrához, ami gátolta a technológiai fejlődést.
A közlekedés és az állami tulajdonosok kihívásai
A közúti és vasúti árufuvarozás piaca a kormányzati beavatkozásokkal terhelt: a közlekedések gyenge minősége és a kormányközelbe került nagyvállalatok előnyben részesítése rontják a versenyt. Az alulfinanszírozott állami vasúti infrastruktúra állapota és a tartós sebességkorlátozások miatt a vasúti fuvarozás megbízhatósága és hatékonysága jelentősen csökkent.
A szabályozott szakmák stagnálása
A szabályozott szakmák terén is megfigyelhető a stagnálás: az ügyvédi és mérnöki pályák belépési korlátai szigorúak, a piaci nyitás elmaradása pedig a termelékenységnövekedés gátjává vált. Az OECD statisztikái szerint Magyarország keretein belül a legszigorúbb belépési követelmények érvényesülnek, így a versenyhelyzet tovább csökken.
Befolyásolt kiskereskedelem: torzulások és hatások
A kiskereskedelem nem csupán a végtermékek forgalmazási csatornája, hanem közvetítő infrastruktúrája is. A különadók és árstopok miatti torzulások árakat és elérhetőséget befolyásolták, növelve a költségeket az ellátási láncban. Az OECD 2023-as adatai alapján Magyarország kiskereskedelmi szabályozása szigorúbb, mint az OECD átlag, ez pedig gátolja a versenyt.
Jövőbeni reformok és azok hatása
A versenyközpontú reformok alapján az OECD becslései kedvező jelenségeket jeleznek, hiszen a liberalizálás a termelékenység növekedéséhez vezetne. A múltbeli és jövőbeni reformlehetőségek a szakmai szolgáltatások és a kiskereskedelem terén is jelentős hatásokat eredményezhetnének, például a belépési korlátok csökkentésével. A jövőbeni potenciál létezése világosan kikristályosodik, még ha a jelenlegi indikátorok ezt nem is tükrözik megfelelően.
Összegzés
A magyar gazdaság alapvető infrastruktúráját érintő problémák nemcsak egy-egy ágazatra vonatkoznak, hanem minden vállalat számára kritikus fontosságúak. A gyenge jogi és mérnöki szolgáltatások, az alacsony versenyképességű közlekedés és a torz kiskereskedelmi feltételek mind hozzájárulnak egy nehézkes gazdasági működéshez. Kátyús úton nemcsak a Porsche, hanem minden gazdasági szereplő is csak vánszorog.
