A jogállamiság számonkérése a politikai színfalak mögött
Bóka János, az egykori Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) politikusa, a Fidesz által kinevezett bábok politikáját kritizálva kérdőre vonja a jogállamiságot. A miniszterelnök a közelmúltban olyan kijelentéseket tett, amelyek a Fidesz frakcióvezetői posztjára vonatkozó komoly verseny jeleit mutatják. A Transparency International hivatkozása Toroczkai részéről arra utal, hogy a problémák nem elhanyagolhatóak.
A műveleti szál 1989-re nyúlik vissza, amikor egy népszavazás során a közönség arról döntött, hogy nem a nép választja a köztársasági elnököt. Az SZDSZ és a Fidesz közös erőfeszítése eredményeként Göncz Árpádot választották, aki annak ellenére, hogy sokan kedvelték, a politikai játszmák eszköze lett.
Mádl Ferenc 2000-es kinevezését, amely a Fidesz egyoldalú döntése volt, Orbán Viktor egy rádióinterjúban tette nyilvánvalóvá, kifejezve, hogy a kinevezés nem volt konzultáció tárgya. 2005-ben a Fidesz és az MSZP közösen jelölte Sólyom Lászlót, ami a politikai manipuláció következő lépése volt. A Schmitt Pálra tett jelölések sorra arról tanúskodtak, hogy a Fidesz egyaránt bábként használta a politikai vezetőket, akiket Orbán irányítása alatt mozgattak.
Különösen figyelemre méltó Áder János államfői tevékenysége, aki körbeutazta az országot állami pénzből, ami tovább erősítette az Orbán által kialakított politikai bábmesterséget. A Tisza partján folytatott diskurzusok a jelöltek körüli feszültségeket és a politikai játszmák súlyát tükrözik, amelyek aláássák a jogállamiság fogalmát.
