Emily Wilson kritikája Christopher Nolan Odüsszeiájáról
Emily Wilson, a híres Odüsszeia fordítója, éles szavakkal illette Christopher Nolan legújabb filmjét, amely Homérosz eposzát dolgozza fel. Wilson szerint a film „semmi meggyőzőt” nem mond az emberi tapasztalat fontos kérdéseiről, mint az idő, emlékezet, háború és a dicsőséges hazatérés kapcsolata. A Pennsylvaniai Egyetem klasszika-filológusa a Guardianben megfogalmazott kritikája szerint Nolan alkotása “hiányzik a pszichológiai, érzelmi és etikai mélység”, ami elengedhetetlen lenne a bonyolult karakterek megalkotásához.
A film bemutatója július közepén történt, és azóta nemcsak a rekordbevétel, hanem a film körüli viták is reflektorfénybe állították. A nézők többsége szereti az eposzt, de a klasszika-filológusok, köztük Wilson, nem osztják ezt az entuziazmust. A Telex kritikája szintén emelte a szót arra, hogy az Odüsszeia „szürke és lehangoló” lett, és bár Nolan valamilyen mértékben hű maradt a klasszikus struktúrához, elemeiben átformálta a történetet.
Wilson állítása szerint Nolan filmje a grandiózusság és a felületesség keverékét mutatja, amely távol áll a Homérosz által teremtett mélységektől. Az Odüsszeiában „hiányzik a szexjelenetek ábrázolása és az ételek megjelenítése is kritikát érdemel”. Az esszéíró kifejezte, hogy szégyellné magát, ha bármilyen részét is ennek a forgatókönyvnek ő írta volna.
A rendező a sajtókörút során többször kiemelte Wilson fordításának fontosságát, sőt, saját szavaival is tiszteletben tartotta azt, említve a Wilson-féle Odüsszeia első sorát. Érdekes, hogy Wilson, bár kemény bírálatot fogalmazott meg, elismerte Nolan filmjének ünnepélyes természetét, amely máris növelte az ókori irodalom iránti érdeklődést. A film bemutatása nyomán sok Homérosz-fordítás elfogyott a boltokból, és a klasszikusok tanulmányozása iránti érdeklődés is fellendült.
Wilson reménye szerint Nolan impozáns történetei új utakat nyithatnak meg, és valósághűbb karakterek megalkotására ösztönözhetik a mai filmes kultúrát, bár hangsúlyozta, hogy az eposz valódi esszenciájának átadása sajnos nem valósult meg. Az új Odüsszeia értéke, hogy immár képes arra, hogy a nagyközönséget visszavezesse a klasszikus irodalomhoz, amit Wilson külön elismerésben részesített.
