Továbbra is jobb a romániai magyar oktatás, mint a román, de az is visszazuhant
A magyar nyelven tanuló diákok PISA-tesztjeinek átlaga továbbra is a romániai átlag fölött van, de esetükben is jelentős elmaradás tapasztalható a 2022-es eredményekhez képest – derült ki a 2025-ös PISA-felmérés romániai magyar oktatásra vonatkozó eredményeinek bemutatóján. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tájékoztatóján Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus ismertette gyorsjelentésüket.
Az OECD 2006 óta végez felmérést a 15 éves romániai korosztályban, de reprezentatív magyar alminta csak 2022 óta áll rendelkezésre. Tavaly a 2009-ben született 7961 diák közül 1093-at kérdeztek meg. A felmérés nem a lexikális tudást méri, hanem azt, mennyire készíti fel az iskola a diákokat a társadalmi és munkaerőpiaci integrációra.
A magyarul tanuló diákok mindhárom területen jobban teljesítettek a többségieknél: matematikából 432 pontot értek el a 419-cel szemben, szövegértésben 432-t a 413-mal szemben, természettudományokban pedig 456 pontot a 425-tel szemben.
A magyarul beszélő diákok 85 százaléka részesül magyar nyelvű oktatásban. A kutatók szerint a többség nyelvén tanuló kisebbségek Európában általában rosszabbul teljesítenek a többségnél, mert a többségi oktatás nem veszi figyelembe az eltérő nyelvű gyerekek igényeit. A románul tanuló magyar gyerekek jelentős része elsüllyed a rendszerben.
A magyar oktatási rendszer versenyképes a többségivel, de a visszaesés radikálisabb: mindhárom területen csökkent a román és magyar eredmények közötti különbség. Míg Magyarországon is jelentős csökkenést mértek, a romániai magyar tanulók eredményeinek csökkenése a romániai átlagnál is nagyobb mértékű volt.
Az erdélyi magyarok oktatási rendszere mellett csak az olaszországi németek és a moldáviai oroszok esetében tapasztaltak hasonló versenyképességet. A szlovákiai magyarok oktatása jóval a szlovák nyelvű alatt teljesített.
Romániában a PISA-felmérésben résztvevő országok közül az oktatás a legméltánytalanabb: a származási család határozza meg leginkább az oktatási teljesítményt. A kisebbségi oktatási rendszerekben általában kisebbek az egyenlőtlenségek, de az erdélyi magyarok esetében is óriásiak a különbségek. Az alsó középosztálybeli gyerekek teljesítménye csúszott le leginkább 2022 óta.
A reziliens diákok aránya Romániában mindössze 5 százalék, ami világszinten az egyik legalacsonyabb. Az erdélyi magyarok esetében is alacsony, bár a romániainál magasabb.
Az erdélyi magyarok gyengébben teljesítettek a magyarországiaknál: matematikából 459, szövegértésből 452, természettudományokból 480 pontot értek el. A 3000 főnél kisebb települések iskoláiban tanulók jelentősen lemaradnak Budapesthez és Bukaresthez képest is. A kis- és középvárosokban a magyarok előnyben vannak a romániai többséghez képest, a 100 ezer fölötti nagyvárosokban viszont gyengébb az oktatás.
