Gyurkó Szilvia: A magyar gyermekvédelem egy traumatizált rendszer, PTSD-s szakemberekkel kezdődik el a munka
A Gyermekvédelmi diagnózis azt állapította meg, hogy az összeomlás szélén van a magyar gyermekvédelem – mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár, néhány órával azután, hogy szombat délelőtt sajtótájékoztatón a Kossuth Lajos Gyermekotthonban bemutatták a kormány Gyermekvédelmi jelentését.
Az államtitkár szerint a jelentés egyik legmeglepőbb és legszívszorítóbb megállapítása az, hogy milyen kevés gyerek kerül vissza a családjába: minden negyedik, ötödik gyerekkel történik csak ez meg. Úgy fogalmazott, hogy „tudtuk, tudtuk, de nem sejtettük” – így lehet leírni azokat a problémákat, amelyeket a jelentés feltárt. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb most az, hogy a gyermekvédelem ne egy politikai termék legyen, hanem olyan diagnózis, amely adatokon alapul és a kivezető utakat keresi. Elmondta azt is, hogy már dolgoznak a jelentés következő fejezetén, amely a megoldási javaslatokat tartalmazza majd.
„Egy másik előterjesztéssel kapcsolatban egy kormányülésen beszélhettem a jelentésről, amelyet megrendüléssel fogadtak a kormány tagjai, miniszterelnök úr ezután döntött úgy, hogy nyilvánosságra kell hozni a jelentést, és azt kérte, a kormányban mindenki olvassa el azt” – mondta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy az előző kormány büntetőjogi felelőssége felmerülhet-e, azt válaszolta, éveken keresztül találgatták a gyermekvédelmi szakemberek, hogy milyen részben volt ebben félrenézés. „Azt mindenképpen ki kell mondani, hogy az a gyerek, aki azért ragadt a kórházban, mert a politikai vezetés nem lépett időben, az életét végig fogja kísérni, hogy ott hagyták, egyedül hordozza el a következményeket, és nekem ez fáj” – mondta.
A magyar gyermekvédelem egy traumatizált rendszer, PTSD-s szakemberekkel kezdődik el a munka – jelentette ki Gyurkó Szilvia, hozzátéve, hogy a következő hetekben hozzák nyilvánosságra a bicskei gyerekotthonban történteket is. Mint amikor egy éhező ember elkezd enni – ezzel a hasonlattal élt, amikor arról beszélt, hogy a kormány tízmilliárd forinttal lép be a gyermekvédelem támogatására. Egymilliárdot különítenek el azonnali krízisintervencióra a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére. Egy állami gondoskodásba került gyerek 8-12 millió forintba kerül, ezért az államtitkár szerint paradox módon a rendszer pazarlóan működik. A tízmilliárdot az államtitkárság kérte.
A kórházban rekedt gyerekek esetében az egyedi sorsrendezés mellett anya-gyerek krízisközpontra és speciális nevelőszülői hálózatra is szükség van. Az egymilliárdból fordítanak a csecsemők alapellátására, hogy időben fel lehessen tárni például a krízisterhességeket. A gyermekvédelembe érkező 9,5 milliárd forint a bérrendezést is magában foglalja, szakmai párbeszédet folytat az államtitkárság a szakemberekkel, és segítik a gyámhivatalokat is. Az államtitkár szerint 2600 milliárd forint hiányzik a rendszerből, most azokhoz a fájdalompontokhoz nyúlnak, ahol a leggyorsabban be kell avatkozni. Kiemelte, hogy az elmúlt években a gyermekvédelemre költött pénzek egy része nem a gyerekekre, hanem luxusjárművekre ment el. A gyermekvédelmi dolgozók 25 százalékos béremeléséről azt mondta, ez nullára hozza fel a rendszer dolgozóinak bérét.
„Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor beszéltem Magyar Péterrel” – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen gyakran beszél a miniszterelnökkel a gyermekvédelmi rendszerről. Szerinte azonban az a tény, hogy a miniszterelnök jelenlétében jelentették be a gyermekvédelmi diagnózist, már önmagában jelzi a kormány támogatását a rendszer felé. „Én leszek az első, aki jelzi majd, ha valami nem oké” – mondta.
Az azonos nemű párok örökbefogadásával kapcsolatban azt mondta, nem szexuális irányultsággal akar foglalkozni, hanem azzal, hogy egy örökbe adott gyereknek hol jó. „Ki kell vonni ezeket a kérdéseket a politikai árnyékboksz kategóriájából” – fogalmazott. Szerinte minden ponton a gyerekből kell kiindulni.
Gyurkó Szilvia arról is beszélt, hogy szükség van a dolgozók szűrésére, alkalmassági vizsgálatára a gyermekvédelmi rendszerben, de a 2024-es kifogástalan életvitel vizsgálattal az előző kormány „ágyúval lőtt verébre”. Az államtitkár szerint ennél sokkal szofisztikáltabb szűrőket kell alkalmazni, a nemzetközi jó gyakorlatokban szerepel a mentorálás, a képzés és az utánkövetés is. „A mostani vizsgálat eljátszotta a kreditet, amit a szakma adott neki” – fogalmazott, és elmondta, az elmúlt hetekben tárcaközi egyeztetés kezdődött, hogy kidolgozzák ezeket a szűrőket.
