Markó Béla: Ha feladjuk a közösségi célokat, csak a hatalomtechnika marad
Hetvenöt évesen Markó Béla nem készít leltárt és nem von végső mérleget, de a múlt felidézése közben sem hallgatja el véleményét a jelenről. Az RMDSZ alapítója és egykori elnöke élesen bírálja a szövetség mai irányvonalát, a szélsőjobboldali AUR-ral való parlamenti együttszavazást, valamint azt, hogy szerinte az erdélyi magyar közösség kritikátlanul magáévá tette a Fidesz oroszbarát, EU-ellenes narratíváját.
Markó szerint nem maga az alku a bűn, hanem az, ha elveszítjük a tájékozódási pontokat. Ha egy érdekvédelmi szervezet háttérbe szorítja a közösségi identitás megőrzéséhez szükséges célokat, abból menthetetlenül kivész a lélek, és nem marad más, mint az öncélú túlélés hatalomtechnikája.
A Kézdivásárhelyen felnőtt Markó családjából hozta az irodalomszeretetet és azt az ambíciót, hogy a tehetséggel kezdeni kell valamit. Édesanyja Arany Jánost adott a kezébe, nagyanyja Jókai regényeit olvasta. A helyi líceum a kommunizmus legsötétebb évtizedeiben is megbecsülte a tehetséget, és a magyartanárok biztatására végül az irodalom mellett döntött a villamosmérnöki pálya helyett.
Gyerekkorában Kézdivásárhelyen szinte egyáltalán nem éltek románok, a hatvanas évek közepén azonban a közigazgatási átszervezéssel megjelentek a román tagozatok. Ez a tapasztalat később politikai prioritását is meghatározta: az anyanyelvű iskolahálózat és intézményrendszer kiépítését, valamint a magyar nyelvhasználat alkotmányba és törvénybe iktatását.
1990-ben úgy indultak, hogy a magyar nyelv a nyilvánosságban egyáltalán nem létezett, még Székelyföldön sem. A 2011-es oktatási törvény zárta le a több mint két évtizedes küzdelmet. Ma több mint hetven önálló magyar középiskola működik, a kolozsvári Babeș–Bolyain önálló magyar intézetek vannak, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen önálló magyar kar működik. Ugyanakkor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román szenátusi többség a mai napig ellenáll a magyar kar létrehozásának.
