Használt kínai konténerekből épült kilátó Csömörön
Napokban adták át Csömörön a Rozsdafarkú kilátót, amely használt kínai konténerekből épült. A húsz méter magas, formabontó kilátó építési költsége a tervezéskor becsült 86 millió forint helyett bruttó 126 millió forint lett. A kilátó környezetével együtt a teljes projektösszeg 168,7 millió forintra rúgott a helyszíni tájékoztató tábla szerint, a beruházást uniós támogatásból finanszírozták.
„Már régóta szerettem volna dolgozni konténerekkel” – mondta Emődi-Kiss Tamás építész, a kilátótorony megálmodója, aki a városligeti 1956-os emlékmű tervezője is volt. A kilátóhoz való nyolc darab konténert használtan szerezték be, majd két-három nap alatt daruzták egymásra és hegesztették össze őket.
A kilátó szerkezete a konténerek vázából áll, amit egyes felületeken akácfa lécekkel és rozsdaszerű patinaréteggel borított, időjárásálló acélötvözettel, Corten acéllemezekkel borítottak. Emődi-Kiss Tamás szerint a tervezéskor egy magasles forma lebegett előtte. Úgy véli, a kilátó sokkal időtállóbb lesz az elmúlt évtizedekben épített faszerkezetes kilátóknál, amelyeket mostanában kell lebontani egymás után. A tervező ötven évet biztosan adna a szerkezetnek, és szerinte a barnás színű, rozsdaszerű bevonatos acéllemezek kiválóan illeszkednek a természetbe.
A kilátóhoz egy új tanösvény vezet a selyemkóróval borított domboldalon a nagyközség Középhegy nevű részének északi szélétől. A tanösvény tábláin a környék növényeivel és állataival lehet megismerkedni az újonnan kialakított, fahánccsal felszórt parkolótól felsétálva a pár perces úton.
A projektet a „mindenből egy kicsit” elv alapján rakták össze: a kilátó körül egy kis játszótér, egy kis pihenőrész, egy kis második világháborús emlékhely található a tanösvényen kívül. A kilátó nevét nem a rozsdás vaslemezekről, hanem egy házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) madárpárról kapta, amely az építés közben fészket rakott a kilátóban, és ott költötte ki fiókáit is.
Csömör legmagasabb pontja a 243 méteres Szent István-hegy. A kilátóból teljes körkilátás élvezhető: keletre a Budai-hegység látható a Gellért-hegytől a Hármashatár-hegyig, valamint a Nagy-Kevély és a Visegrádi-hegység; északra a Börzsöny és a Naszály; nyugatra pedig a Gödöllői-dombság hullámzik, előterében az erdőtől takart Hungaroringgel és Aquarénával. A helyiek részéről nagy igény mutatkozik a kilátóra, péntek kora délután is jelentős volt a látogatóforgalom.
A környéken két másik érdekes kilátó is található. A Gödöllői-dombság három karakteres kilátóját összekötő 29 kilométeres túra a veresegyházi vasútállomásról indul: első állomása a kilátók szadai királya, a 344 méter magas Margitán, a második a Makovecz-kilátó a mogyoródi Gyertyánoson (326 méter), a harmadik a Rozsdafarkú Csömörnél, majd az ottani HÉV-állomáson ér véget.
A mogyoródi Fő térről indulva egy könnyebb, 15 kilométeres körben összeköthető a Gyertyános és a Rozsdafarkú kilátó egy 4-5 órás körtúrával. Szintén könnyebb útvonal a Csömöri-tavat is magában foglaló, 20 kilométeres Csömöri körtúra.
