Szabadlábon védekezhet Matolcsy György
Gyanúsítotti kihallgatása után szabadon távozhatott kedden Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói Matolcsyn kívül még hat embert hallgattak ki gyanúsítottként, akik szintén szabadlábon védekezhetnek.
A gyanúsítottakat nem kellett előállítani, mindannyian idézésre érkeztek a nyomozást végző NNI-hez. Az Országos Rendőr-főkapitányság korábban kiadott közleményében szintén kizárólag a gyanúsítotti kihallgatást említette.
Az ügy előzménye, hogy Simor András korábbi jegybankelnök a választás után arról beszélt az ATV-ben, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletért felelős volt alelnöke 2023-ban nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák el őt a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Állítása szerint 2023 decemberében behívták az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt az MNB központjába, leültették egy ablaktalan, szűk szobában, és az egyik alelnök közölte vele, hogy ameddig Simor az Erste Bank bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal.
Simor végül néhány héttel később magától lemondott a posztjáról, és szerinte csak azért nem tettek feljelentést az ügyben, mert nem tudták volna bizonyítani az esetet. Az MNB mostani vezetése az áprilisi interjú megjelenése után vizsgálatot indított az ügyben, majd feljelentést tett.
A nyomozás tavasszal indult, és az elmúlt hónapokban a nyomozók az MNB-től és az Erste Banktól is dokumentumokat szereztek be. Kedden végül hét személyt hallgattak ki gyanúsítottként, köztük az MNB volt elnökét. Mind a hét személyt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, és mindegyikük házában házkutatást tartottak, illetve adatokat mentettek le az eszközeikről.
Matolcsy kedden közzétett egy videót, amiben „hamis mesének” nevezte az esetet, amely szerinte „tényszerűen nem állja meg a helyét”. Ha volt is ilyen találkozó, arról állítása szerint nem volt tudomása, ezért nem adhatott utasítást fenyegetésre, de az intézmény működési rendje alapján is elképzelhetetlen, hogy a pénzügyi felügyeletért felelős korábbi alelnök bárkire nyomást gyakorolt volna. „Erre utal, hogy maguk az Erste vezetői sem tettek feljelentést ebben az ügyben.” Azt is mondta, hogy a bírálóiknak mindig nyilvánosan válaszoltak aláírt közlemény, szakmai vagy véleménycikk formájában.
Az osztrák bank magyar leányvállalata még áprilisban azt válaszolta, hogy „az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, esetenként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak. Ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, az Erste rendelkezésre áll.” A cég vezérigazgatója, Jelasity Radován pedig a Della podcastban arról beszélt, hogy megkönnyebbült a választás eredményétől, másnap még a kokárdát is kitűzte.
