Baka András az ENSZ előtt: A bosszúállás nem megengedhető, az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré
Idén áprilisban a magyar nép a demokratikus megújulás mellett szavazott, többet várt, mint pusztán egy kormányváltást – jelentette ki Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán New Yorkban tartott beszédében csütörtökön.
Baka az ENSZ Közgyűlése előtt arról beszélt, a magyarok azt várják, hogy a közélet megváltozzon: „hogy legyen jogállamiság, az állam szolgáljon, ne pedig mindent ellenőrzés alatt tartson; a bíróságok nyomásgyakorlástól mentesen hozzák meg döntéseiket; a sajtó kérje számon a hatalmat; és a közpénzek felhasználása a közjó érdekében történjen”.
A köztársasági elnök szerint a korrupciót és a hatalommal való visszaélést elszámoltatásnak kell követnie, de a bosszúállás nem megengedhető, az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. „Egy demokratikus állam nem orvosolhatja a múlt hibáit azzal, hogy ezeket a hibákat – még ha új vezetők alatt is – megismétli. Ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkoznia azokra, akik tegnap kormányoztak, azokra, akik ma kormányoznak, és azokra, akik holnap kormányozhatnak.”
Baka arról is beszélt, hogy Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese, és aktív tagja leszünk az ENSZ-nek is. Szerinte ezek a partnerségek nem elveszik, hanem védik a szabadságunkat.
Kitért az 1956-os forradalomra és Ukrajna helyzetére is. Hetven éve a szovjetek eltiporták azt a reményt, hogy a magyarok önmagukat kormányozzák. „Felhívásaink eljutottak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, de a nemzetközi közösség nem tudta megakadályozni vereségünket. Számos, itt képviselt ország megnyitotta kapuit azok előtt a magyarok előtt, akik a forradalom után elmenekültek hazájukból. Emlékszünk arra, milyen árat kellett fizetnünk függetlenségünk elvesztéséért, de arra a segítségre is, amely népünk számára lehetővé tette az újrakezdést. Ma Ukrajna küzd függetlensége megőrzéséért. Magyarország elítéli Oroszország teljes körű, támadó háborúját, amely sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Kiállunk Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása, valamint területi integritása mellett a nemzetközileg elismert határain belül, továbbá népének joga mellett, hogy saját jövőjéről maga dönthessen. A szabadság, amelyért a magyarok 1956-ban harcoltak, az a szabadság, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védenünk.”
Magyarország azt szeretné, ha a diplomácia véget vetne a háborúnak, de a tartós békéhez elengedhetetlen Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása. „Ha az erőszakos területelfoglalás a viták rendezésének elfogadott módjává válik, minden kisebb ország okkal aggódhat majd jövőjéért.”
A köztársasági elnök szerint az izraeliek és a palesztinok számára lehetővé kell tenni, hogy biztonságban és méltóságban élhessenek. A tartós békének biztosítania kell, hogy az itt élő családok bízhassanak abban, hogy gyermekeiknek nem kell átélniük azt a félelmet, ami eddig az itt élők életét meghatározta. „A háború vagy üldöztetés miatt otthonukból elmenekülni kényszerült emberek számára a védelem először azt jelentheti, hogy egy másik országban találnak menedéket. Magyarország saját történelme elegendő ok arra, hogy megértsük ezt az igényt. Ugyanakkor minden államnak joga van határainak védelméhez. Magyarország ezt a nemzetközi joggal összhangban fogja tenni. Harcolni fogunk az illegális migráció ellen és az abból hasznot húzó bűnszervezetek ellen, miközben tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot és a menekülteknek biztosítandó védelmet.”
Baka az ENSZ-szel szemben is megfogalmazott kritikát. Szerinte a szervezet bizalmi válsággal szembesül, túl gyakran nem lép fel, amikor nagyobb államok „vagy azok barátai” megszegik a szabályokat.
