Olimpiai győztes magyar edző módszerét használják világszerte
Görgényi István neve a magyar vízilabdázás meghatározó alakja. Az Újpest játékosaként 1972-ben olimpiai ezüstérmet szerzett, 1973-ban az első világbajnokságon aranyérmes lett, 1974-ben pedig Európa-bajnoki címet ünnepelhetett. Az 1976-os olimpiai bajnok csapatból Gyarmati Dezső kihagyta, ami akkor mélyen megviselte. Most megjelenő könyvében távolabbról szemléli az eseményt, és elmélete szerint ő maga is részét képezte a problémának. Az 1976-os év végül amiatt lett sikeres, mert befejezte jogi tanulmányait az ELTE-n.
Játékospályafutása után nem a szokványos edzői utat választotta: először a pszichiátriai osztályon dolgozott, és az ott szerzett tapasztalatait építette be edzői munkájába. Meglepődve tapasztalta, hogy a pszichológiai szakirodalomban a hatvanas évektől a kilencvenes évekig uralkodó nézet szerint a verseny akadályozza az együttműködést.
1985-ben bajnoki címet nyert az Újpesttel, ami azért keltett nagy figyelmet, mert csapatában mindössze egyetlen válogatott játékos szerepelt. Már ekkor intenzív kis csoportos edzésgyakorlatokkal provokálta a játékosok együttműködését.
1990-ben Franciaországba szerződött, ahol csapatépítési módszerének elemeit megosztotta Arséne Wengerrel, a Monaco akkori edzőjével. Az egyik beszélgetésükön hangzott el a vadászterület kifejezés, franciául territoire de chasse, angolul Hunting Territory, rövidítve HT. Wenger később Angliában az Arsenallal többször is bajnok lett.
Görgényi 1998-ban került Ausztráliába, ahol a sportág alapjainak letétele mellett egy erős válogatott kialakítása is feladata volt. A hazai olimpián nem raktak magukra pluszterhet azzal, hogy az aranyéremről beszéltek. Nyolc nap alatt hét meccset kellett lejátszaniuk, és az utolsón kellett mentálisan és fizikálisan is a csúcson lenni. A 2000-es döntőben az utolsó másodpercekben született meg a győztes gól: az amerikaiak 14 másodperccel a vége előtt egyenlítettek, majd az ausztrálok 1,4 másodpercnél fejezték be az utolsó támadást. A balkezes Yvette Higgins nyolc méterről kapta a labdát, és védhetetlenül a jobb felsőbe lőtt. Görgényi a döntő előtt azt kérte tőle, hogy ne a kapu felé ússzon, mert azzal csak a védekező csapat dolgát könnyíti meg. A 17 ezer hazai néző előtt aratott győzelem Ausztrália egyik legnagyobb sportpillanata lett, a királyi pár is gratulált a csapatnak.
A 2004-es negyedik hely nem rossz eredmény, de Görgényi többre vágyott, utána már kevésbé élvezte a munkát. Módszerének lényege, hogy egy csapat játékosainál szükségszerűen kialakulnak területi átfedések, és mindenki óvja a saját területét, amit kezelni kell. Elmélete szerint, ha nincs meg a játékosok közti kommunikáció, paranoid fal keletkezik, amely egyre erősebb és magasabb lesz, ha elmarad a megfelelő kibeszélés.
A módszerét világszerte tanulmányozták és alkalmazták. A csengőfrász kifejezés adta az ötletet ahhoz, hogy tükörfrásznak nevezze el azt a jelenséget, amikor egy vezető fél a szembenézéstől. Saját pályafutásában is volt ilyen, és úgy ítélte meg, hogy egy meccs hajrájában elkövetett hiba beismerése hitelesebbé tette a csapata előtt. Sok edző ilyenkor a tekintélye összeomlásától fél, szerinte ez téves megközelítés.
Görgényi és Benedek Tibor között szoros kapcsolat alakult ki, amikor utóbbi 2013-ban a magyar férfi válogatott szövetségi kapitánya lett, és rögtön világbajnoki aranyéremmel mutatkozott be. Munkája során nyilvánvalóan ő is használta Görgényi módszerét.
A 79 éves Görgényi már régóta nem edzősködik, de sok vállalatnak adott tanácsot, és tudását a jelenben is alkalmazzák, mert egy vállalati struktúra is leképezheti egy csapat szerkezetét, hasonló konfliktushelyzetekkel. Szingapúrban egy elit egyetem is megvásárolta a teóriáit az oktatási programjaihoz. A 360 oldalas könyvében számos konfliktust tár fel és tesz érthetővé a módszere alapján.
