L. Simon László: A legnagyobb hiba lenne, ha a Libri állami kézben maradna
A legnagyobb hibának tartaná, ha a Libri állami kézben maradna – jelentette ki L. Simon László, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője a Magyar Művészeti Akadémia Állami szerepvállalás a kultúrában című minikonferenciájának zárószavában. Hozzátette: sem a versenyt, sem a piacot nem szabad tovább torzítani, mert a magyar könyvkiadás piaci helyzete így is rendkívül torz, és nincs szükség a szocializmus időszakába való visszatérésre. L. Simon egyetértett azzal, hogy kiszámítható és független versenyhelyzetre van szükség, és úgy vélekedett, előbb-utóbb elodázhatatlan lesz a Libri privatizálása, bár négy hónappal a kormányváltás után még korainak nevezte erről beszélni. Azt is elmondta, már azzal sem értett egyet, hogy az MCC két részletben felvásárolta a Librit.
Nyáry Krisztián: nincs riasztóbb egy nem olvasó társadalomnál
Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója előadását azzal a kijelentéssel kezdte, hogy a kultúra teljes intézményrendszerét nézve az irodalommal és a könyvkiadással van a legkisebb baj. Ezt azzal indokolta, hogy a 2010-es évek elejének mélypontja óta folyamatosan nőtt a könyvet vásárlók száma, miközben a színházlátogatók száma csökkent, és a közművelődési intézmények is bajban vannak.
Az olvasáskultúra ugyanakkor komoly gondokkal küzd, ami világszerte jellemző. Nyáry adatai szerint 2022-ben a teljes magyar társadalom 53 százaléka egyáltalán nem olvasott könyvet, mára ez az arány 56-57 százalékra nőhetett. A pezsgő könyvpiacot a felnőttek 10-15 százaléka tartja el, akik évente akár 30-50 könyvet is elolvasnak, miközben rohamosan csökken azoknak a száma, akik évi két-három könyvön rágják át magukat. A nem olvasókat Nyáry két csoportra osztotta: a társadalom közel egyharmada funkcionális analfabéta, negyedük pedig a digitális információáradat miatt veszítette el a mélyolvasás képességét, ami azért probléma, mert csak a fókuszált olvasás tartja karban az empátiát, a kreativitást és a kritikus gondolkodást.
A nemrég publikált PISA-jelentés lesújtó magyar eredményeire hivatkozva nemzeti olvasásprogram szükségességét vetette fel. Véleménye szerint az irodalom és a könyvkiadás az a terület, ahol a legkevésbé van szükség az állam mindennapos jelenlétére, a független, kiszámítható verseny megteremtése viszont kulcsfontosságú. Megjegyezte, hogy az elmúlt években olyan könyvekre is jutott támogatás, amelyek szinte biztosan nem jutottak el olvasóhoz, és arra is figyelni kell, hogy például pedagógusok, közművelődésben dolgozók anyagi okokból nem jutnak könyvekhez.
Kollár Árpád: nincs átfogó elképzelés a folyóiratok jövőjéről
Kollár Árpád költő, a Tiszatáj szerkesztője a folyóirat-kiadás helyzetéről és jövőjéről beszélt. Elmondása szerint azért nem lelkesedett a témáért, mert nincsenek válaszai, csak kérdései, és évtizedek óta ugyanazok a kérdések hangzanak el. Adatai szerint a nyomtatott folyóiratok ma körülbelül 300-700 példányban jelennek meg, az online portálok látogatottsága pedig 100 ezer körül mozog.
A szerkesztő szerint a magyar irodalom folyóirat-irodalom, a lapok műhelyként működnek, és a fiatalok belépést kapnak általuk az irodalom világába, ám nincs átfogó elképzelés a helyzetükről és jövőjükről. Úgy fogalmazott, mintha évről évre sodródtak volna, és a mindenkori kollégiumok döntötték volna el, mely folyóiratok virágozhatnak, ami sokszor esetleges volt. Nehéz helyzetbe hozta a lapokat, hogy késtek a pályázatok és a megítélt támogatások. Pozitív példaként említette a korábbi, azóta megszűnt hároméves folyóirat-támogatási stratégiát, amely kiszámíthatóságot hozott. Források is csökkentek: 2026-ra 291 millió forintot ítélt meg az NKA Anyanyelvi Kollégiuma, míg 2023-ban még 360 millió forintot kaptak a print és online lapok.
Kollár dilemmaként említette a print és online folyóiratok helyzetét is. Elmondása szerint évtizedek óta beszélnek arról, hogy érdemes volna online lapokra áttérni a nagyobb elérés miatt, de a print folyóiratokat nem tudják elengedni. Érdemes lenne újragondolni a folyóiratok szerepét, és azt is átgondolni, hogyan juthatnak el az olvasókhoz, hogyan újuljanak meg és alkalmazkodjanak a korszak kihívásaihoz.
A konferencián a tervek szerint felszólalt volna Mattyasovszky-Zsolnay Bence, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke is, ő azonban múlt héten lemondta a részvételét.
