Megszünteti botrányos doktori iskoláját a Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem szenátusa csütörtökön megszüntetéséről határozott a Filozófia Doktori Iskola ügyében – tájékoztatta a sajtót Fábián Adrián rektor. A tudományos fokozatszerzésekkel kapcsolatos vizsgálatok lezárultak, ezek alapján az egyetemen nem születtek további döntések, a beszámolót azonban elküldték a Magyar Tudományos Akadémiának, ahol további fejlemények várhatók.
A rektor a kancellári rendszer megszüntetését is kezdeményezte
A rektor javaslatot tett a kancellári rendszer átvizsgálására, majd egy következő lépésben annak megszüntetésére, amelyet a szenátus támogatott. Fábián Adrián szerint az egyetemnek egységes irányítási struktúrára van szüksége. A szenátustól elvi hozzájárulást kapott ahhoz, hogy a decemberi ülésre konkrét javaslatcsomagot terjesszen elő a rendszer eltörléséről. Mint mondta, egy kétharmados szenátusi többséget igénylő döntés után 2027. január 1-jétől szűnhet meg a jelenlegi rendszer.
A PTE Kancelláriájának 1300 munkavállalója van, sokféle foglalkoztatási formában. Az egység megszűnésével mindenképpen lesznek adminisztratív teendők, de ez nem feltétlenül érinti a munkaköröket. „Ha van puffer a rendszerben, például párhuzamosságok, akkor ezt meg kell oldani, el kell simítani” – tette hozzá a rektor. Arra a kérdésre, hogy várható-e a kancellária mint közpénzzel gazdálkodó szerv átvilágítása az új vezetés alatt, azt válaszolta, hogy annak nem nevezné, de egy szervezetfejlesztési projektben már korábban is áttekintették a kancellária működését. Álláspontja szerint először a szerkezeti és működési kérdéseket kell rendbe tenni, ennek pedig hatása lesz a pénzfelhasználásra.
A filozófusbotrány nyáron robbant ki
A pécsi filozófusbotrány idén nyáron robbant ki, miután Barcsi Tamás, az egyetem egyik oktatója részletes nyílt levélben szedte össze, hogy az elmúlt években milyen gyanús ügyek és furcsa diplomaszerzések halmozódtak fel a doktori iskolában. Barcsi szerint fideszes politikusok és azokkal jó kapcsolatot ápoló közismert személyek kaptak érdemtelenül PhD fokozatot vagy jutottak el az abszolutóriumig a doktori iskolában. Annak ellenére, hogy 2022 óta több jelzést – belső ellenőri jelentést, az MTA, társoktatók és a doktori tanács részéről – is kapott az egyetem előző vezetése, nem történt semmi, éppen ezért fordult a nyilvánossághoz Barcsi.
Az egyetem első hivatalos reakciója is arról szólt, hogy a nyár folyamán beiktatott rektor az iskola megszüntetését az októberi szenátusi ülésen tárgyalná, ez most meg is történt. A doktori iskola a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karhoz (KPVK) tartozott, amelynek vezetője szeptember 1-jével távozott az egyetemről. A filozófia doktori iskolának nagyjából már csak 40 hallgatója van – akkreditációs problémák miatt 2023 óta nem vehettek fel új hallgatókat –, az ő képzésüket az egyetemnek biztosítania kell.
Kancellári rendszer: kettős vezetés és pártpolitikai szálak
A magyar felsőoktatásban a kancellári rendszert a nemzeti felsőoktatási törvény 2014-es módosításával vezették be, és a korábbi gazdasági (fő)igazgatói posztot váltotta fel. A kettő közötti legnagyobb különbség, hogy a gazdasági igazgatókat az egyetemek saját hatáskörben nevezték ki, munkáltatójuk a rektor volt, míg a kancellárokat a miniszterelnök. Ezzel kettős vezetés alakult ki az intézményeken belül, ráadásul a kinevezésekkel kapcsolatban pártpolitikai szálak merültek fel. A PTE-n a fideszes Decsi István, egykori pécsi alpolgármester kapta meg a posztot 2020-ban, majd a modellváltás során – rendkívüli módon – az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába is bekerült. Kurátori pozíciójától az új kurátorok beiktatásával automatikusan búcsúzott, de néhány nappal korábban a kancellári posztról is lemondott a volt fideszes politikus.
Hibrid megoldást javasol a szenátus a kekva-modell kivezetésére
Fábián Adrián elmondta azt is, hogy ágazatfenntartói kérésre állásfoglalást fogalmaznak meg a kekva-modell kivezetésével kapcsolatban. A PTE szenátusa egy hibrid megoldást javasol: meg kellene őrizni a magánegyetemi rendszer rugalmasságát, de jogi és pénzügyi garanciákra van szükség az állam részéről. „A fenntartó tényleg a fenntartással, gazdálkodással foglalkozzon, de az egyetemi autonómiába, stratégiába ne szóljon bele” – mondta a rektor.
