Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt idézte be következő ülésére az MNB-ügyet vizsgáló bizottság
Matolcsy György és Varga Mihály meghallgatásáról döntöttek a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság tagjai csütörtökön.
A vizsgálóbizottság egyhangúlag megszavazta Matolcsy György korábbi jegybankelnök meghallgatását, Varga Mihály volt nemzetgazdasági miniszterként való meghallgatásáról pedig 5 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett döntött.
Csőszi Attila tiszás képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke az ülésen közölte, hogy a döntések alapján Matolcsyt és Vargát megidézi, valamint meghozza a megjelenésre és a szóbeli nyilatkozattételre kötelező határozatot. Csőszi az MTI-nek azt is elmondta, hogy a bizottság következő ülését 3-4 hét múlva tartják meg, Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt több körben tervezik meghallgatni.
A vizsgálóbizottság tagjai csak országgyűlési képviselők lehetnek, és a testületnek paritásos alapon kell működnie, azaz ugyanannyi képviselőt delegál a kormánypárt, mint az ellenzék. Még júniusban fogadta el az Országgyűlés a Tisza Párt javaslatát, amellyel szigorítják a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit. A módosítás után először 100 ezer forintra büntethetik azt, aki nem megy el a bizottság meghívására vagy nem szolgáltat adatot, másodszor már 1 millió forintot kell fizetni, harmadik alkalommal a bírság mértéke ismét 1 millió forint, de ekkor már a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett rendőrségi elővezetését is. Ha valaki önhibáján kívül nem tud elmenni a vizsgálóbizottság meghallgatására vagy nem tudja a kért adatokat átadni, akkor igazolási kérelmet nyújthat be. Ebben indokolni kell „a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.” Az igazolásról a bizottság elnöke dönt, és ha elutasítja, lehetőség van jogorvoslatra a Kúriánál.
Nemcsak megjelenni lesz kötelező, hanem igazat mondani is. Ennek érdekében módosította az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet. A javaslat elfogadása után vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. A vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennél is súlyosabb, három évig terjedő szabadságvesztés jár, ha a valótlan adatok állítása „valamely bűncselekmény elkövetésének elősegítésére vagy annak leplezésére irányul”.
Bánki Eriket és Kósa Lajost már meghallgatták
Csütörtökön több mint három órán keresztül kérdezte Bánki Eriket és Kósa Lajost az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság. A bizottság korábban azt ígérte, munkája során azonosítja és meghallgatásra idézi az MNB-ügy főszereplőit, a tervek szerint a jövőben többek között Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is meghallgatja.
Bánkit és Kósát azért idézte be a bizottság meghallgatásra, mert bő tíz évvel ezelőtt kulcsszerepük volt a későbbi alapítványi vagyon magját jelentő közpénz kiszervezésének elősegítésében és az ügyet körülvevő kommunikációban. A folyamatról ebben a cikkben írtunk bővebben, de a lényeg az, hogy miután az MNB trükkös könyveléssel átcsoportosította vagyonát a létrehozott alapítványokba, a közvéleményt elkezdte érdekelni, hogy mi a cél a vagyonnal. A nyilvánosság elkerülése érdekében Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselőkként arról nyújtottak be törvényjavaslatot, hogy a jövőben ne lehessen adatigényléssel megismerni a jegybanki alapítványok költéseit. A javaslat a kétharmaddal kormányzó Fideszen átment, de az Alkotmánybíróság végül elkaszálta.
Csőszi Attila korábban azt mondta, nem az a feladatuk, hogy átvegyék a nyomozóhatóságok szerepét. Állítása szerint a céljuk az, hogy a jegybank ügyének politikai szálat felgöngyölítsék, azaz kik voltak a jegybank és az alapítványai körüli szövevényes ügy politikai felelősei, főszereplői és haszonélvezői. Nem terveznek együttműködni az ügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával, amelyek két nyomozást is indítottak az MNB-ügyben.
A vizsgálóbizottság azt is fel akarja tárni, hogyan veszhetett el az MNB alapítványába került 266 milliárd, valamint a kecskeméti egyetemi alapítványtól kapott 127 milliárd forint, és kiket terhelhet felelősség a történtekért. Megvizsgálják többek között az ingatlanügyleteket, a székházfelújítást és a nagy befektetéseket, például a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeinek megvásárlását. A bizottság iratokat kérhet be, szakértőket hallgathat meg és beidézheti az érintetteket. Ha a beidézettek nem jelennek meg, az új szabályok értelmében pénzbírsággal, végső esetben rendőri elővezetéssel is kötelezhetik őket. A bizottságnak 2026. december 31-ig kell elkészítenie a jelentését.
