Észt külügyminiszter: Immunisak vagyunk Putyin félelemkeltő játszmáival szemben
Margus Tsahkna észt külügyminiszter csütörtökön Magyarországon járt, ahol Baka András köztársasági elnökkel és Orbán Anita külügyminiszterrel találkozott. Látogatása során interjút adott, amelyben kitért a magyar választások utáni változásokra, az ukrajnai háborúra, a hibrid hadviselésre és az észtországi orosz kisebbség helyzetére is.
Tsahkna elmondta, hogy Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter többször szerette volna, ha Budapestre látogat, de erre nem volt oka, mert nem értettek egyet a magyar kül- és biztonságpolitikával, illetve az Oroszországgal fenntartott közvetlen kapcsolatokkal. Hozzátette: az Orbán-kormány mindent blokkolt, ami az európai és az észt biztonságot érintette, ezért a magyarországi választások után változást lát.
„Hatalmas változásként látom. Helyreáll a jogrend és a demokratikus intézmények, Magyarország elkötelezett az európai biztonság és jövő mellett” – fogalmazott. Kiemelte, hogy Észtországban mindenki megünnepelte a választási eredményt, és segítséget ajánlott fel a reformokhoz, mivel az észtek még emlékeznek az 1990-es és 2000-es évek hasonló folyamataira.
Az észt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország a biztonságpolitika terén jó munkát végez, és szerinte az ország nagyobb szerepet fog játszani Európában a következő években. Szóba került az e-kormányzás bevezetése és a kibertámadások kezelése is, amelyekben Észtország tapasztalataira támaszkodhatnak.
Tsahkna szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök figyeli, mennyire egységes az EU és a NATO, ezért nyugodtnak és egységesnek kell maradni. Példaként említette, hogy amikor orosz vadászgépek megsértették az észt légteret, Észtország a NATO négyes cikkelye szerinti konzultációt kezdeményezett, és létrejött a Keleti Őrszem misszió.
„Úgy vélem, a NATO keleti szárnya, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, mi mind immunisak vagyunk Putyin félelemkeltő játszmáival szemben. Ugyanis pontosan tudjuk, mi a teendő” – mondta. Hozzátette: Észtországnak teljes védelmi koncepciója van, minden férfi egy évet szolgál a hadseregben, létezik hétéves aktív tartalékosság, és a lakosság 74 százaléka személyesen is részt venne a harcban, ha Oroszország agresszióba kezdene.
Az ukrajnai háborúról szólva kijelentette: Ukrajna nemcsak a saját szabadságáért küzd, hanem helyettük is. Szükségesnek tartja a jövőbeli Európa közös biztonsági garanciáit, és szerinte a semleges szürke zónák a NATO és Oroszország között csak zöld jelzést jelentenének a további agresszióra. Ukrajna NATO-tagságát nevezte a leghatékonyabb megoldásnak.
Az észtországi orosz kisebbségről elmondta: a szovjet időkben betelepített orosz családokat jól integrálták, nincsen megosztottság, az új generáció nagyon jól integrálódott. Úgy véli, Oroszország mindig kifogásként használja, hogy él náluk egy orosz kisebbség.
A záró gondolata az volt, hogy Putyin 2022-ben elszámolta magát, és tudhatja, mi történt azóta. Fenn kell tartani a pozíciót, hogy Putyin ne számolhassa el magát a NATO-val szemben.
