Rejtélyes amerikai fegyvereket telepítettek az űrbe
Még a szakértők körében is nagy meglepetést okozott, amikor az Egyesült Államok szeptember közepén elismerte, hogy vannak űrbe telepített fegyverei. A csodálkozást azonban nem a fegyverek ténye okozta. „Az nem meglepetés, hogy az Egyesült Államok űrfegyvereket telepített” – mondta Rod Thornton, a londoni King’s College védelmi szakértője. Arra azonban már senki sem számított, hogy az amerikai hadsereg ezt ilyen hamar el is ismeri. „Az egyáltalán nem volt várható, hogy kifejezetten kijelentik, hogy pályára állított fegyverrel rendelkeznek” – mondta Victoria Samson, a washingtoni Secure World Foundation űrbiztonsággal foglalkozó igazgatója.
„Továbbra is biztosítjuk, hogy készen álljunk az alakuló fenyegetések jelentette kihívások kezelésére, bárhol jelentkezzenek azok” – jelentette ki szeptember 14-én Troy Meink, a légierőért felelős amerikai államtitkár egy konferencián. Az államtitkár nem árulta el, milyen fegyverekről van szó, és további részleteket sem osztott meg. Azt sem lehet tudni, mikor bocsátották fel őket.
Az Egyesült Államok űrhaderejének szóvivője szerint a fegyverek támadásra és védekezésre is használhatók. Egy nappal később Douglas Schiess tábornok, az űrerők vezetője megerősítette, hogy katonáik Föld körüli pályán üzemeltetnek fegyvereket, amelyek képesek kivédeni az űrből indított támadásokat. Schiess „nem kinetikus csapásokról” és „elektromágneses hadviselésről” beszélt.
Mi lehet odafent?
A szakértők sem tudták megmondani, milyen űrfegyvere lehet az Egyesült Államoknak. Antje Nötzold, a müncheni Bundeswehr Egyetem kutatója szerint fel sem merül, hogy földi célpontok támadására alkalmas fegyverekről lenne szó. Egy kinetikus, műholdak elpusztítására használható fegyvert a szakértők nagyrészt elvetettek, mert az nagy mennyiségű törmeléket juttatna pályára, veszélyeztetve más műholdakat és a Nemzetközi Űrállomást.
Victoria Samson szerint valószínűleg egy űrbe telepített zavarórendszerről lehet szó, amivel ellenséges műholdakat tehetnek működésképtelenné. Bleddyn Bowen, a RUSI munkatársa egy olyan műhold lehetőségét említette, amivel meg lehet közelíteni és karokkal megfogni más műholdakat. A New York Times 2024-es cikke szerint a Pentagon manőverezni képes, az űrben üzemanyaggal újratölthető katonai műholdat tervezett, amely meg tudja közelíteni és megfogni az ellenséges műholdakat.
Peking és Moszkva tiltakozik
A kínai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Kína elkötelezett az űr békés használata mellett, és ellenzi az ottani fegyverkezést. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a katonai fejlesztésekkel az űrben. A Kreml szóvivője szerint az űrnek mentesnek kell lennie bármilyen fegyvertől. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Washington figyelmen kívül hagyja, hogy egy Föld körüli pályán zajló fegyveres konfliktus katasztrofális következményekkel járna.
Bleddyn Bowen szerint azonban ezek a szavak üresek, mivel Oroszország, Kína, India és az Egyesült Államok is fejlesztett már különféle műholdellenes, illetve űrbeli hadviselésre alkalmas fegyvereket. Az Egyesült Államok 1985-ben és 2008-ban lőtt le műholdat rakétával, Kína 2007-ben és 2010-ben hajtott végre hasonló tesztet, India 2019-ben, Oroszország pedig 2021-ben. Ezek azonban földről vagy a légkörből indított fegyverek voltak, nem az űrbe telepítettek.
Hidegháborús előzmények
Űrbe telepített fegyverekkel már a hidegháború alatt kísérleteztek. A Szovjetunió az 1960-as évek végén, majd 1980-ban „gyilkos műholdakkal” végzett teszteket, 1975-ben pedig egy űrágyúval, amit az Almaz katonai űrállomásra telepítettek. 2024-ben a Fehér Ház azzal vádolta az oroszokat, hogy új műholdellenes űrfegyvert fejlesztenek, és amerikai hírszerző szervek szerint több ezer műhold elpusztítására képes atomfegyverben is gondolkodnak.
Ez sértené az 1967-es nemzetközi egyezményt, ami tiltja atomfegyverek vagy tömegpusztító fegyverek űrbe telepítését. Az egyezményt azután hozták létre, hogy az Egyesült Államok 1962-ben a Csendes-óceán felett, négyszáz kilométer magasan atombombát robbantott, ami megsütötte a keringő műholdak harmadát, mesterséges sarki fényt idézett elő, és áramkimaradást okozott Hawaiin. Az egyezmény azonban csak a tömegpusztító és atomfegyverek telepítését tiltja, amit több ország is kihasznál.
