Mégsem oltóanyaggyár lesz a debreceni oltóanyaggyár
A Debreceni Egyetem megerősítette, hogy a Nemzeti Oltóanyaggyár projekt többéves előkészítés, tervezés, kutatás-fejlesztés és építési munkálatok után megváltozott, és ma már nem klasszikus gyárépítésről van szó. A cél egy egyetemi tevékenységet szolgáló, tanüzemi egység fejlesztése – írta az egyetem sajtóosztálya.
A debreceni oltóanyaggyár alapkövét 2021. szeptember 5-én tette le Palkovics László akkori innovációs miniszter. Akkor még azt ígérték, hogy a következő év végén megkezdődik a hazai koronavírus elleni vakcina gyártása Debrecenben, a gyártás elindítása azonban évekig húzódott, és a mostani tájékoztatás szerint már nem is fog elindulni.
Az egyetem 2024-ben kezdeményezett, az állammal folytatott hosszadalmas egyeztetés után módosította a projektszerződést. A közlemény szerint a beruházás jelenleg csupán egy sima egyetemi oktatás-kutatás-innovációs fejlesztési feladatnak minősül.
Az új terveket a korábban már megépült beruházási elemeket is magában foglaló, korábbi finanszírozással valósítják meg. A Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ fejlesztése folyamatos, a 2024-ben átadott, 2100 négyzetméteres Pilot Laboratóriumban már most is folynak kutatások. A kutató- és tanüzemet 2030 végéig kell megvalósítani a Gyógyszerésztudományi Kar melletti területen.
A Nemzeti Oltóanyaggyár Zrt.-t a kormányváltás után, májusban UD Pharma Operation Zrt.-re nevezték át, augusztus 31-én pedig új vezérigazgatót kapott. Az új vezető, Molnár Erika korábban vezetőhelyettesi és gazdasági vezetői beosztásban dolgozott a 2024-ben kinevezett vezérigazgató mellett.
A Debreceni Egyetem tájékoztatása szerint a Nemzeti Oltóanyaggyárra ígért 55 milliárd forintos forrást az egyetem csak részlegesen kapta meg, utoljára 2022-ben érkezett pénz, 19 milliárd forint a beruházásra. A megkapott összegből a befogadó csarnok, az utak, az utak közművei és egyéb közművek, valamint az áramellátást szolgáló trafótelep épült meg.
Az egyetem hozzátette, hogy kialakítottak egy, a tervezett gyár üzemeltetéséhez szükséges szakembergárdát, és bár születtek kutatás-fejlesztési eredmények, a gyárépítés leállása miatt ezek félbeszakadtak. Közlésük szerint 2024-ben létszámcsökkentés indult el, és a vezérigazgató is lemondott. A fennmaradt összeget 2030-ig használja fel az egyetem az innovációs, kutatási, oktatási és tanüzemi beruházási feladatok elvégzése során.
