Harmadik hónapja nő a magyar ipar, de a növekedés nem kiegyensúlyozott
Augusztusban 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest, júliushoz viszonyítva pedig 1 százalékkal emelkedett a kibocsátás – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanaphatástól megtisztított éves index megegyezett a kiigazítatlannal.
Az ipari termelés azt mutatja meg, hogyan változik az ipari vállalkozások által előállított termékek és ipari szolgáltatások mennyisége: a hivatal ennek változását volumenben méri, vagyis az árváltozások hatását kiszűrve azt nézi, több vagy kevesebb terméket állított-e elő az ipar.
Augusztusban fordult elő először idén, hogy két egymást követő hónapban is nőtt az ipari termelés havi összevetésben: júliusban 1,8, augusztusban 1 százalékos volt a bővülés, korábban a havi adatok felváltva mutattak növekedést és csökkenést. Márciusban például 3,6 százalékkal nőtt, áprilisban 1,4 százalékkal csökkent, májusban 2,8 százalékkal emelkedett, júniusban pedig 1,3 százalékkal esett vissza a termelés az előző hónaphoz képest.
Éves összevetésben már harmadik hónapja nő az ipar teljesítménye: júniusban 10,1, júliusban 4,7, augusztusban pedig 8,7 százalékkal haladta meg a termelés az egy évvel korábbit.
A bővülés ugyanakkor nem terjedt ki a feldolgozóipar egészére, az alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest, többek között a villamos berendezések, valamint az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában.
Az ipar egészének növekedését elsősorban a két legnagyobb súlyú alág, a járműgyártás, valamint a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása adta.
Az elmúlt hónapok emelkedő trendje ellenére az ipari termelés még mindig nem érte el a 2021-es szintet. A növekedés szerkezete sem kiegyensúlyozott: az elektronikai szektorban egyetlen gyár termelésének felfutása játszik jelentős szerepet, a járműgyártásban pedig az új egységek termelésbe állása segíthet.
Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy bár az ipari adat pozitív meglepetést hozott, a növekedés továbbra sem volt széles bázisú: elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar húzta. Előbbinél az új debreceni és kecskeméti kapacitások, utóbbinál egy, az AI-beruházásokhoz kapcsolódó gyár termelésének és exportjának felfutása állhat a háttérben. Az elemző szerint az ipar a harmadik negyedévben is pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez. A kiskereskedelem 0,7 százalékos havi visszaesése ezzel szemben kellemetlen meglepetés volt, ebben a gyengébb turizmus és a háztartások költési szokásainak változása is szerepet játszhatott.
