Virkkunen: Mielőbb fogadják el a közösségi médiás korhatárt bevezető uniós jogszabályt
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai önrendelkezésért és biztonságért is felelős biztosa kedden Strasbourgban arra sürgette az Európai Parlamentet, hogy mielőbb fogadja el az Európai Unió új online gyerekvédelmi irányelvére tett javaslatot, és az a lehető leghamarabb váljon jogszabállyá.
A biztos szerint a gyerekek túl sokáig használtak olyan technológiát, amelyet nem úgy hoztak létre, hogy figyelembe vegyék a jólétüket.
Az EU már elfogadta a maga nemében első jogszabályt a digitális szolgáltatásokról. Ez alapján csak idén tíz előzetes értékelést adtak ki a kiskorúak védelméről, például a nem biztonságos fiókbeállítások miatt. A rendeletben már eleve voltak gyerekvédelmi intézkedések, és az általa létrehozott eljárás pénzbüntetéshez vezethet.
A pár hete bemutatott új javaslattal kapcsolatban Virkkunen úgy fogalmazott: azt mondják, elég volt. A biztos azzal érvelt a képviselőknek a tervezet mellett, hogy a kialakításakor figyelembe vették az Európai Parlament előzetes álláspontját, és az Európai Bizottság egy szakértői csoport véleményét is kikérte.
A javaslat értelmében 15 éves korig senkinek sem lehetne önálló közösségi médiás fiókja, 13 és 15 éves kor között pedig csak szülői felügyelet mellett lehetne egy időkorláttal rendelkező minifiókja. 18 éves korig tiltanák például azt is, hogy függőséget okozó módon alakítsák ki az oldalakat.
A tervezet megfordítaná a bizonyítás terhét, azaz a közösségi médiás cégeknek kellene bizonyítaniuk, hogy az oldalaik és az alkalmazásaik biztonságosak. A szolgáltatóknak az új felhasználók korát is ellenőrizniük kellene. Virkkunen szerint ezt a magánélet tiszteletben tartásával és felhasználóbarát módon kellene megtenniük.
A jogszabályt az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányok Tanácsának közösen kell elfogadnia. Egyelőre a saját álláspontjaikat kell kialakítaniuk, hogy azok alapján a két testület tárgyalhasson egymással és közös szöveget alakítson ki. Az irányelvet az elfogadása után még a tagállami törvényhozásoknak is külön át kell emelniük egy nemzeti jogszabállyal.
A keddi vitában a Fidesz–KDNP delegációjából Vicsek Annamária hangsúlyozta, hogy a gyerekek biztonsága és mentális egészsége nem lehet alku tárgya, de álláspontjuk változatlan: a gyermekek nevelésének elsődleges felelősei a szülők. Európának támogatnia kell őket, a korhatár és a gyermekvédelmi szabályok meghatározása pedig tagállami hatáskör – utalt a delegáció fenntartásaira. Hozzátette: az életkor-ellenőrzés a platformok feladata, üzleti érdekeik nem írhatják felül a gyermekek biztonságát. Egyetértett azzal, hogy fel kell lépni az online zaklatás ellen, meg kell akadályozni a gyermekek hozzáférését a pornográf és más káros tartalmakhoz, fejleszteni kell a gyerekek digitális és médiatudatosságát.
Dávid Dóra tiszás képviselő kiemelte: a közösségi média túlzott használata nem csak függőséget és szorongást okozhat, hanem a lesújtó PISA-eredmények alapján már a gyerekek tanulmányi teljesítményére is hatással lehet. Az internetnek számos előnye van, de nem a gyerekekre tervezték. A problémát átfogóan kell kezelni az oktatás mellett a jogi hézagok orvoslásával, utóbbira az EU Kids Act egy fontos eszköz lesz.
Az Európai Parlament tavalyi online gyerekvédelmi javaslatainak néppárti árnyék-jelentéstevőjeként örült, hogy a bizottsági javaslat sok helyen tükrözte a testület álláspontját, például a korhatárról, a profilalkotáson alapuló hírfolyamok visszaszorításáról, a biztonságos tervezésről és arról is, hogy kitér az AI chatbotokra és a videojátékokra is. Utóbbiaknál a szerencsejátékszerű elemekre, például loot boxokra is felhívta a figyelmet, mert ha a kaszinóba nem mehetnek be a gyerekek a való világban, akkor az online térben miért engednénk be őket oda – fogalmazott.
