Stressz és pénzügyi aggodalmak terhelik leginkább a magyarok mentális egészségét
A magyar felnőttek jelentős része küzdött az elmúlt évben olyan lelki vagy mentális nehézséggel, amely közvetlen hatással volt a mindennapjaira. A magyar lakosságra reprezentatív felmérés hat közép- és kelet-európai ország – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Litvánia és Románia – részvételével készült.
Az eredmények szerint a stressz, a szorongás és az anyagi bizonytalanság népbetegséggé vált, miközben a lakosság döntő többsége magára marad a nehézségeivel. Pszichológushoz a válaszadók 38 százaléka leginkább a magas terápiás árak miatt nem fordul, 24 százalék azért nem szólal meg, mert nincs kivel beszélnie, 17 százalék pedig nem akar teher lenni. A megkérdezettek 16 százaléka nem tudta szavakba önteni az érzéseit. A terápiától a válaszadók 24 százaléka zárkózik el teljesen, és 62 százalék számára jelent gondot megtalálni a megfelelő szakembert.
A legfiatalabbak közül sokan már a mesterséges intelligenciától remélnek lelki támogatást: 62 százalékuk használja lelkitámaszként, míg a baby boomerek körében ez az arány csupán 22 százalék.
A kutatás szerint a lakosság 81 százalékának életére nyomták rá a bélyegüket az érzelmi terhek az elmúlt egy évben. A férfiaknál ez 79 százalékban jelentkezett, a nőknél 84 százalékos az érintettség. A Z és Y generáció körében még ennél is magasabb, 86 százalék. A baby boomereknél – az 1946 és 1964 között születetteknél – 68 százalék számolt be arról, hogy gondja lett volna az elmúlt egy évben.
A közlemény megjegyzi, hogy a baby boomerek alacsonyabb érintettsége nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat, inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni mélyebb távolságtartást jelzi.
A nehézségek rangsorát a stressz vezeti 52 százalékkal, amelyet a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék) követ. A válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségről, és 57 százalékuk tapasztalt egzisztenciális feszültséget.
A nők 73 százaléka élt át közvetlenül mentális gondokat, és átlagosan 3,2 különböző problématerületet jelöltek meg, szemben a férfiak 2,6-os átlagával.
„A kutatás adatai pontosan azt a valóságot tükrözik, amivel a konzultációk és terápiák során is nap mint nap találkozunk. A fiatal generációk egy folyamatosan változó, bizonytalan gazdasági környezetben kénytelenek kialakítani az egzisztenciájukat, miközben a rájuk nehezedő elvárások óriásiak. A nőknél látható magasabb arányok pedig hűen jelzik a velük szemben támasztott társadalmi elvárások súlyát: a »második műszak«, a családi gondoskodás és a munkahelyi megfelelés összeadódó terheit” – mutatott rá Temesvári Eszter, pszichológus.
A felméréshez Magyarországon 1010, 18–70 év közötti személyt kérdeztek meg online formában, nem, életkor és régió tekintetében is reprezentatív a magyar lakosságra nézve. Az eredményeket az október 10-én esedékes mentális egészség világnapja alkalmából osztották meg.
