A magyarok többsége nem jelentené a korrupciót, sokan azt sem tudják, kihez fordulhatnának
A magyar lakosság az ország egyik legnagyobb problémájának tartja a korrupciót, mégis csak kevesen mernék jelenteni, ha korrupciós eseményről szereznek tudomást – derült ki az Integritás Hatóság Tiszta Úton elnevezésű reprezentatív lakossági kutatásából.
A kutatás eredményeit csütörtökön mutatták be Budapesten. Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke szerint Magyarországon sokat beszélünk a korrupcióról, ugyanakkor most született először olyan átfogó, reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval és integritással kapcsolatos lakossági tapasztalatokat vizsgálja. A felmérést évente megismétlik, és cégvezetőkkel, valamint kormányzati tisztségviselőkkel folytatott kutatásokkal egészítik ki.
A 2025-ben felvett adatok szerint a korrupció Magyarország három legnagyobb problémájának egyike: a válaszadók 41,6 százaléka jelölte meg a legfontosabbként, csak az inflációt és a közegészségügy állapotát említették többen. A megkérdezettek 42,4 százaléka szerint a korrupció rendkívül elterjedt, 31,3 százalékuk szerint jelentősen elterjedt. A válaszadók 45,7 százaléka úgy látja, hogy 2020 és 2025 között jelentősen nőtt a korrupció.
A lakosság nemcsak látja, hanem érzi is a korrupciót: 10,3 százalék szerint nagyon nagy mértékben, 24 százalék szerint nagyobb mértékben, 41,9 százalék szerint kisebb mértékben, de hat a mindennapi életére. A megkérdezettek 73,6 százaléka elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, ám csak 26,8 százalékuk lépne fel aktívan, ha korrupciógyanús esetet tapasztalna. A kutatók szerint a különbség oka elsősorban az információhiány, a bizalmatlanság és a félelem: közel 70 százalék nem ismer magyar intézményt, amelyhez ilyen esetben fordulhatna, és sokan tartanak attól, hogy a hatóságok nem nyújtanának védelmet a bejelentőknek.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a különböző korrupciós cselekmények megítélése eltér. Míg a válaszadók 90,6 százaléka tartja elfogadhatatlannak, ha valaki pénzt ad előnyszerzés céljából, addig ajándék esetében ez az arány 68,7 százalék, szívesség esetében pedig 63,9 százalék. A szakértők szerint hosszú távon az oktatás és a szemléletformálás hozhat változást, rövid távon pedig a politika és a közbizalom javítása lehet a leghatékonyabb eszköz.
