Jelentős veszteséget könyvelt el a jegybank az első fél évben
Az idei első hat hónapban 303,2 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a Magyar Nemzeti Bank, ami 55,2 milliárd forinttal több, mint 2025 azonos időszakában. A jegybank féléves jelentése szerint a saját tőkéje június végére 3218,7 milliárd forintos mínuszba került, ami a magyar GDP mintegy 3,5 százalékának felel meg.
A veszteség gyökerei a Matolcsy-korszakig nyúlnak vissza
Az MNB pénzügyi helyzete még a Matolcsy György vezette időszakban romlott meg jelentősen: a jegybank 2021 óta veszteséges, 2023-ban pedig már 1854,6 milliárd forintos mínuszba fordult a saját tőkéje. Ebben jelentős szerepet játszottak a korábbi, alacsony kamatozású hitel- és kötvényprogramok, amelyek hivatalosan a vállalkozások finanszírozását és a gazdaság élénkítését szolgálták, a jegybank kötvényvásárlásai révén azonban jelentős összegek jutottak a NER-hez kötődő vállalkozásokhoz is. Amikor azonban az infláció megfékezése érdekében jelentősen meg kellett emelni a kamatokat, az MNB-nek sokkal többet kellett fizetnie a kereskedelmi bankok nála elhelyezett pénze után, mint amennyi kamatot a korábban kihelyezett forrásain keresett.
A tőkehiány rendezésének határideje bizonytalan
Bár elsőre furcsának tűnhet, hogy egy pénzkibocsátásra jogosult jegybank veszteséges, ez nem példa nélküli, és önmagában nem is akadályozza a működését. Az MNB veszteségei azonban olyan mértékűre nőttek, hogy a korábbi szabályok szerint az államnak a költségvetésből kellett volna pótolnia a hiányzó tőkét. A Fidesz-kormány ezért 2023 végén módosította a jegybanktörvényt: az addigi, legfeljebb ötéves határidő helyett már csak azt írja elő, hogy a tőkehiányt „elfogadható időn belül” kell rendezni. Hogy ez pontosan hány évet jelent, azt a jogszabály nem határozza meg, így a jegybank továbbra is negatív saját tőkével működhet.
Az erős forint tovább rontotta a jegybank helyzetét
A korábbi években felhalmozott veszteségekhez idén, a jegybank számára újabb kedvezőtlen tényező társult: a forint erősödése. Ez ugyanis csökkenti a devizatartalék forintban számított értékét: hiába marad változatlan az MNB birtokában lévő euró vagy dollár mennyisége, ha a forint erősödik, ugyanaz a devizaállomány kevesebb forintot ér. A jegybank devizatartaléka pedig az elmúlt években számottevően megnőtt.
Idén még nem kell feltőkésíteni a jegybankot
A hatalmas tőkehiány ellenére a költségvetésnek idén sem kell pénzt biztosítania a jegybank feltőkésítésére, az MNB féléves jelentése kifejezetten rögzíti, hogy a jegybanktörvény és a Költségvetési Tanács állásfoglalása alapján 2026-ban nem keletkezett ilyen fizetési kötelezettség.
A felhalmozott veszteségek ugyanakkor nem tűnnek el: azokat a jegybank későbbi nyeresége csökkenthetné, ennek hiányában pedig idővel költségvetési tőkepótlásra lehet szükség. Számítások szerint, ha az államnak még idén teljes egészében rendeznie kellene a hiányt, az államháztartás deficitje meghaladná a GDP 11 százalékát, az államadósság pedig megközelítené a 81 százalékot.
Az erős forint az exportőröket és a turizmust is sújtja
Nem csak a jegybanknak adja fel a leckét az erős forint, hiszen ennek az éremnek is két oldala van: egyrészt olcsóbbá teszi az importot és a külföldi utazásokat, valamint segít az infláció mérséklésében, másrészt viszont komoly nehézségeket okoz a magyar exportőröknek és a turisztikai ágazatnak. Az exportáló cégek euróban szerzett bevételei ugyanis forintra átszámítva kevesebbet érnek, miközben a költségeik nem csökkennek ugyanilyen mértékben. A külföldi turisták számára pedig Magyarország válik drágábbá, miközben a magyaroknak egyre kedvezőbb lehet külföldön nyaralni.
Parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozik az MNB alapítványi vagyonával
Az utóbbi időben nem annyira a monetáris politika, inkább az MNB alapítványi vagyonának kezelését és az ezzel kapcsolatos felelősséget vizsgáló parlamenti bizottság miatt van a középpontban a jegybank. A testület október 1-jén több mint három órán át hallgatta meg Bánki Erik és Kósa Lajos fideszes képviselőket, akiknek korábban szerepük volt a jegybanki alapítványok gazdálkodásának nyilvánosságát korlátozó, később az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvénymódosítás elfogadásában. A bizottság Matolcsy György és utódja, Varga Mihály meghallgatásáról is döntött, őket várhatóan több alkalommal kérdezik majd. A jegybank szeptemberben további 30 ezer oldalnyi dokumentumot adott át a testületnek. Az alapítványi vagyon ügyében büntetőeljárás is folyik, a parlamenti bizottságnak pedig december 31-ig kell elkészítenie a jelentését.
