Dróntámadások érték a Fekete-tenger nyugati térségét, Románia és Bulgária együttműködést sürget
Az elmúlt hónapokban egyre gyakoribbá váltak a kereskedelmi hajók elleni támadások a Fekete-tengeren, amelyek immár Románia és Bulgária kizárólagos gazdasági övezetét is elérték. A romániai vizeken elsüllyedt Royad Mammadov esetében két ember meghalt, a legénység tizenegy tagját kimentették. Egy nappal később Bulgária gazdasági övezetében két hajót ért dróntámadás: az Alfa Watan elsüllyedt, szíriai legénységének tizenkét tagját a kutatás lezárásáig nem találták meg, míg az Able mind a tizennyolc tengerészét kimentették, ketten súlyosan megsérültek. Az Európai Bizottság a történtek után egyre aggasztóbbnak nevezte a fekete-tengeri helyzetet.
A háború első hónapjaiban az orosz hadihajók lezárták az ukrán kikötőket, és az ország tengeri exportja nagyrészt leállt. Ukrajna azóta tengeri drónokkal és nagy hatótávolságú fegyverekkel jelentős veszteségeket okozott az orosz fekete-tengeri flottának, amely harci erejének mintegy harmadát elveszítette, és több hajóját a szevasztopoli bázisról Novorosszijszkba helyezte át. Ukrajna saját tengeri folyosót alakított ki, amelyen a hajók Odessza térségéből a román és bolgár partok felé haladva jutnak el a Boszporuszig. A nagy hadihajók mozgásterének beszűkülésével egyre nagyobb szerepet kaptak a légi és tengeri drónok, a nagy hatótávolságú rakéták és a kikötők elleni támadások.
Május végén huszonnégy óra alatt hat kereskedelmi hajót támadtak meg a Fekete-tengeren. A brit Ambrey júniusi elemzése szerint három, orosz olajexporthoz kapcsolódó tartályhajót ukrán tengeri drónok vettek célba Törökország gazdasági övezetében, három másik hajót pedig orosz légi drónok támadtak az Odessza előtt futó ukrán tengeri folyosón. Az Ambrey ebből arra következtetett, hogy a kereskedelmi hajók közvetlen célba vétele a konfliktus tartós jellemzőjévé vált. Ukrajna főként az orosz energiahordozók exportjában részt vevő hajókat támadja, az orosz csapások pedig az ukrán kereskedelmi útvonalakat és kikötőket veszélyeztetik.
Az ukrán kikötők körüli helyzet nyáron romlott látványosan: június 20. és július 20. között az odesszai regionális ügyészség adatai szerint 28 polgári hajót ért orosz támadás, amelyekben 21 ember meghalt. A Maersk például Csornomorszk helyett Romániába, Konstanca kikötőjébe irányította át rakományát. Az Európai Bizottság júliusi adatai szerint az ukrán gabona, olajos magvak és hasonló termékek mintegy 80 százaléka továbbra is a fekete-tengeri kikötőkön keresztül hagyta el az országot. Augusztus végére legalább 67 hajó várakozott két napnál hosszabb ideig Sulina közelében, mielőtt továbbindult volna az ukrán dunai kikötők felé.
A londoni tengeri biztosítási piac Joint War Committee nevű testülete szeptemberben szinte az egész Fekete-tengert a fokozott háborús kockázatú térségek közé sorolta. A besorolás szerint Románia, Bulgária, Törökország és Grúzia felségvizei továbbra sem tartoznak a fokozott kockázatú térségek közé, a felségvizeken kívüli fekete-tengeri területek azonban igen. Az Ambrey szerint a szeptember 21-et megelőző tizenkét hónapban 45 kereskedelmi hajót ért találat a korábban kijelölt kockázati övezeteken kívül, míg az azt megelőző évben egyetlen hasonló esetet sem regisztráltak. A 45 támadásból 31 július után történt.
A hajók próbálnak alkalmazkodni a helyzethez: szeptember elején olyan fekete-tengeri kereskedelmi hajókról jelentek meg felvételek, amelyekre hálókat és fémrácsokat szereltek, másokon vízzel töltött tartályokat vagy gumiabroncsokat függesztettek a hajótest mellé. Románia, Bulgária és Törökország már 2024-ben létrehozta közös fekete-tengeri aknamentesítő csoportját. Augusztusban két orosz gyártmányú Gerbera drónt találtak a Neptun Deep gázmező közelében, amelyeket a román parti őrség tűzszerészei felrobbantottak. Néhány nappal később egy tengeri drónt két román F–16-os süllyesztett el gépágyúval.
Az eheti támadások után Bulgáriában nemzetbiztonsági kérdéssé vált a fekete-tengeri hajózás védelme. Iliana Iotova bolgár államfő október 7-re összehívta a Nemzetbiztonsági Konzultatív Tanácsot. Rumen Radev miniszterelnök azt mondta, Romániával és Törökországgal, valamint amerikai partnerekkel közösen vizsgálnák át azt a térséget, ahol a két hajót támadás érte. Oana Țoiu román külügyminiszter a bulgáriai támadás után azt írta, Románia Bulgáriával és Törökországgal együtt akarja erősíteni a Fekete-tenger biztonságát. A három ország aknamentesítő csoportja október 7-én kezdte meg újabb közös műveleti időszakát.
