Nigella Lawson ismét az evés öröméről beszél
Nigella Lawson a British Bake Off című főzős vetélkedő zsűritagjaként tért vissza a brit televízióba, ahol azzal kavart vitát, ahogyan az ételeket kóstolja. A közösségi médiában sokan gúnyolódtak azon, mekkora falatokat vesz a szájába, és milyen élvezettel falatozik a kamerák előtt.
A kritikák mellett sokan örülnek is annak, hogy Lawson nyíltan vállalja az evés örömét, szemben azokkal a főzőműsorokkal, amelyek az ételt kalóriák és megfelelési szabályok szerint értékelik.
Nem szabad az étkezést szabályszegésként kezelni
A felháborodás tovább fokozódott, amikor Lawson rászólt egyik zsűritársára, amiért az olyan jelzőkkel illette a süteményt, mintha egy csintalan gyerekről beszélne. A szakácsnő szerint nem szabad úgy beszélni az étkezésről, mintha az szabályok áthágását jelentené. Sokan ezért most az étkezési zavarokkal küzdők támogatójaként tekintenek rá.
Az evés örömének hirdetője
Lawson pályafutása során végig az evés örömét igyekezett közvetíteni. A 2000-es évek elején, amikor a fogyókúrák és a kalóriaszámlálás uralták a közbeszédet, olyan műsorokat és szakácskönyveket készített, amelyek a főzés praktikuma és élvezete felől közelítettek. Az ételek élvezetét néha egészen a polgárpukkasztásig vitte, például amikor rántott Mars-szeletet készített, vagy kólában főzött sonkát.
Legnagyobb vitát mégis az evési stílusa váltotta ki: a kritikusok egy része vámpírnak és doromboló macskának nevezte, evését pedig gasztropornóként és túlszexualizáltként bélyegezte. Egyes vélemények szerint azonban az érzéki élvezet kifejezése nem azonos a szexualitás ábrázolásával, és az evésnek sincs köze a pornóhoz – mindenki így eszik otthon, amikor éppen nem figyelik.
Az élvezet és az egészség egyensúlya
Lawson munkásságában gyakran kerültek elő cukorban és kalóriában gazdag ételek, miközben egyre többet tudunk ezek káros hatásairól. A fő kihívás ma is az, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt az ételtől rettegő diétázás és az evés élvezete között, miközben a közvélemény gyakran csak a két végletet látja.
A testpozitivitás egy időben divatba jött, majd az étkezési és testkép-trendek ismét fordulatot vettek: újra a funkcionális táplálkozás, a kalóriadeficit és a makrotápanyagok kerültek előtérbe, a közösségi médiában pedig gyakran hajszálvékony influenszerek mutatják, mit esznek egy nap.
Lawson egész pályafutása alatt arra épített, hogy az étkezést örömforrásként ábrázolja, és gyakran beszél arról, mennyire fontos bűntudat nélkül, örömmel enni. Azt sem szégyellte soha, hogy nem csontsovány, és magánéleti botrányai ellenére semmit sem szégyellt.
