Egyre szélesedő francia diáktüntetések Párizsban
Diákok gyülekeztek tüntetésre a párizsi Bastille téren 2026. október 8-án. A csütörtöki demonstráción látható transzparensek jól mutatták, hogy a diákok dühösek és elszántak, habár már több mint egy hete szinte minden második nap részt vesznek valamilyen megmozduláson. A diákmegmozdulások kiszélesedtek, egyetemisták és szakszervezetek is csatlakoztak a gimnazisták által vezetett mozgalomhoz.
A középiskolások három hete kezdtek tüntetni, eredetileg a tanári állások számának csökkentése és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt. Az oktatáshoz kapcsolódó feszültségek mind felszínre kerültek a kormány új költségvetését övező viták miatt. A diáktüntetők múlt héten több száz iskolában megakadályozták a tanítást azzal, hogy elállták a bejáratokat, egyes esetekben a tanárok és felügyelő pedagógusok is melléjük álltak.
Az eleinte békésnek ígérkező megmozdulások több helyen zavargásokba fordultak át. Az oktatási minisztérium szerint megdobáltak rendőröket és tanárokat, gyújtogatások is voltak. Édouard Geffray oktatási miniszter szerint a hét elejéig 78 tanár és iskolai alkalmazott, valamint 300 rendőr és csendőr sérült meg. Eddig több mint 6800 tiltakozót őrizetbe vettek, nagy részük tizenéves. Előzetes letartóztatásba 21-en kerültek.
Sok diák a rendőri fellépés következtében sérült meg. Kedden vádat emeltek egy francia rendőr ellen, aki arcon talált egy gyereket könnygázgránáttal. A tüntetők között péntekre már több mint 200 sérültje volt a megmozdulásoknak a belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Hétfőn 500 iskolát ki sem nyitottak, mert nem tudták megoldani a biztonsági intézkedéseket. Végül több mint 400 intézmény körül demonstráltak, ez némi csökkenés volt a pénteki 600 iskola körül folyó tiltakozásokhoz képest, de az elégedetlenség inkább terjedni látszott.
Az országosan több százezer embert megmozgató keddi tüntetéseket követően szerdán és csütörtökön is folytatódtak a megmozdulások Franciaország több nagyvárosában. Szerdán viszonylagos nyugalom volt a párizsi gimnáziumok környékén, az egyetemek közül azonban többet is blokád alá vontak a gimnazistákat támogató egyetemi hallgatók és tüntetők.
Szerda hajnalban a Párizs belvárosában található Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete több épületének bejáratát is elbarikádozták a tüntetők. Reggel 8 óra körül szinte az egész környéket lezárták a rendőrök. A barikádokat őrző csoportok és a rohamrendőrök között többször dulakodás alakult ki, néhány tüntető pedig az épületekbe is megpróbált betörni. A gyülekezést több óra után végül könnygázzal oszlatták fel, az egyetem azonban egész hétre zárva marad a tüntetések miatt.
Csütörtökön az egyik legnagyobb országos diákszervezet ismét a gimnáziumok blokád alá vonására biztatta a diákokat, délután három órára pedig tüntetést jelentettek be a Bastille térre. A helyszínen beszélgettünk tüntetőkkel a kialakult helyzetről, a megmozdulások céljairól, illetve hogy mire számítanak a következő napokban, hetekben.
A 17 éves Lise és Agata a gimnáziumi tanulmányaik végén járnak, néhány hónap múlva érettségiznek, de egyetértettek abban, hogy fontosabb most nyomást gyakorolni a kormányra, mint azon aggódni, hogy hamarosan vizsgázniuk kell. Csütörtökön korán kezdték a napot, már reggel hatkor a gimnáziumuk bejáratánál voltak, és több társukkal együtt körülbelül egy óra alatt fel is építették a rögtönzött barikádot szemetesekből, asztalokból és székekből.
Ők egy párizsi gimnázium tanulói, így náluk még egészen jó a helyzet, nekik például csak biológia szakos tanárjuk nincs az iskolában. A barátaik iskoláiban azonban nincs francia- és matematikatanár sem, „nem is csoda, hogy az országban évek óta egyre rosszabbak az eredmények ezekből a tantárgyakból”.
A 19 éves Alicia tavaly végzett az agglomerációban található gimnáziumában. „Hol is kezdjem: hullott a vakolat a termünkben, a wc-ken nem volt ajtó, és volt olyan napunk a héten, amikor egyetlen óránkat sem tudta szaktanár megtartani, már ha volt, aki bejöjjön órára” – mondta. Szerinte a hadseregre költi a kormány a pénzt, miközben az iskoláik lassan összedőlnek.
A tüntetésen több gazdagabb családból származó diákkal is beszéltünk, akik jó állapotban lévő, jól felszerelt, megfelelő számú tanárral rendelkező gimnáziumokban tanulnak. Arra a kérdésre, hogy akkor ők miért vannak kint, egyöntetű válaszuk volt: az, hogy őket nem érintik személyesen a problémák, nem jelenti azt, hogy nem kell azokkal foglalkozniuk. Úgy érzik, hogy az ő pozíciójukból még kötelességük is, hogy kiálljanak azokért a diákokért, akiknek rossz körülmények között kell tanulniuk, hiszen az államnak minden diáknak azonos körülményeket és lehetőségeket kéne biztosítania.
