Féktelen az éhség az energiapiacon, Trump már az európai és orosz dízelt is kiprovokálta
Donald Trump amerikai elnök nyomására a G7 vezetői október elején bejelentették, hogy 100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel az európai stratégiai tartalékokból a következő négy hónapban. Ezután arról is bejelentés érkezett, hogy Trump szívesen látja az amerikai piacon az orosz dízelt, és az oroszok mentességet kapnak bizonyos gázolaj-szállítási szankciók alól.
A globális energiapiac súlyos ellátási és áremelkedési problémával küzd, aminek első számú oka a Hormuzi-szoros részleges lezárása. A dízel esetében a helyzet különösen súlyos, mivel a nemzetközi piac három fő exportrégiója közül a Közel-Keletről Irán és a húszik miatt alig jut ki az áru, Oroszországból az ukrán támadások miatt nem érkezik érdemi ellátás, az Egyesült Államok pedig időnként a dízelexport betiltásával fenyegetőzik.
A globális dízelfogyasztás naponta 25–27 millió hordó, ami évi 9,5–10 milliárd hordót jelent. A napi szükséglethez képest jelenleg mintegy 6,5 millió hordó hiányzik. Az orosz finomítói szektor fele sem működik az ukrán támadások miatt. Kína sem termel érdemben, mivel a magas olajárak miatt állnak az exportfinomítók, és az állam az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe.
A dízel árrés, az úgynevezett „diesel crack” immár 80 dollár körül alakul. A Mol árfolyama idén 69,4 százalékot emelkedett. Az amerikai finomítók közül a PBF Energy, a Valero Energy, a Marathon Petroleum és a Philips 66 árfolyama több mint 100 százalékkal nőtt idén, a kapacitásuk a megszokott 90 százalék helyett 97 százalékon pörög.
Az amerikai finomítók eltérő érdekekkel rendelkeznek az öt olajipari régióban. A Gulf Coast-i nagy exportőrök más stratégiát követnek, mint az importra szoruló keleti parti régió. Ha Trump megtiltotta volna az amerikai dízelexportot, az világszerte tovább drágította volna a dízelt, míg az Egyesült Államokban túlkínálat alakult volna ki, ami 25–30 centes árcsökkenést eredményezett volna, de a finomítók visszafogták volna a termelést, ami a benzingyártást is érintette volna.
A 2025-ös százhalombattai tűz miatt a magyar Dunai Finomító csak 50–60 százalékos kapacitással gyárt dízelt. A pozsonyi Slovnaft viszont szépen termelt, és novemberre két tényező is segíti a régió ellátását: elkészülhet az újraindítás Százhalombattán, illetve felpörög a rijekai dízelgyártás, ahol egy beruházás miatt 30 százalékkal nő a kihozatal.
Trump másik ötlete az volt, hogy Európa dobja piacra a terméktartalékait. Európában viszonylag nagyok a dízelkészletek, Magyarországon is 90 napos gázolajkészlet áll rendelkezésre. Végül Európa belement a tartalékok felkínálásába. Pénteken jött az orosz bejelentés: azonnali hatállyal több mint 300 ezer tonna dízelüzemanyagot szállítanak az amerikai és globális piacra, novemberben további 500 ezer tonnát, majd még egymillió tonnát. A finomítók állapotától függően Oroszország rövid időn belül további hárommillió tonna dízelt szállíthat. A megállapodás azt jelenti, hogy Trump alacsonyabb dízelárakért elengedte a szankciókat.
A világpiacról nem a szankciók miatt hiányzott az orosz dízel, hanem mert nincs elég orosz exportkapacitás. A nyersolaj ára trendszerűen kisebb mértékben drágul, mint a gázolajé. A legtöbben arra számítanak, hogy a félidős választás előtt Trump nem erősíti az Irán elleni támadásokat, mivel alacsonyabb árakat szeretne. Irán viszont gyengítené Trump politikai pozícióit, vagyis a magasabb árban érdekelt.
Az Egyesült Államok főleg a tankerforgalom segítése miatt erősíti katonai jelenlétét. Jelentős az STS-áruátrakási forgalom: a görög tulajdonú, hatalmas nyersolajszállítók amerikai katonai biztosítás mellett kelnek át a szoroson, majd Omán partjainál átfejtik a rakományt más tankerekbe. Békeidőben egy ilyen hajó egynapos bérleti díja nagyjából 100 ezer dollár volt, ma ez 1,27 millió dollárnál tart.
Európának évekig szüksége lesz benzinre, dízelre és kerozinra, mivel a finomított termékek kiesése miatt az átmeneti időszakot át kell hidalni.
