Rekordmagasra kanyargó új tátrai bringautat teszteltünk
Szeptember közepén adták át az 1950 méter magas Kráľova hoľára, magyar nevén a Király-hegyre felkígyózó tüköraszfalt bringautat, aminek első magyar tesztelői között voltunk.
Az új tátrai kerékpárút jelenleg a legnagyobb magasságba fut fel Kelet-Közép-Európában. A hossza 12 kilométer, ami rövidnek tűnik, de ha hozzáadjuk, hogy ezen a távon 1040 méter szintet kell emelkedni, már rögtön máshogy néz ki a helyzet. A kerékpárút átlagos emelkedése ugyanis 8 százalék, egyes szakaszokon 11,6 százalék.
A kerékpárút Šumiacból, régi magyar nevén Királyhegyaljáról indul, de a túra indítható az öt kilométerrel keletebbre fekvő Telgártból is, a két települést jó minőségű bringaút köti össze a hegy szoknyáján.
Lefelé a kanyarokban 30 kilométer/órás sebességre korlátozták a tempót, az egyenesekben viszont a kerékpár simán felgyorsulhat 50-60-70 kilométer/órás sebességre is. Az üzemeltetők azonban direkt kérik, hogy a kerékpárosok óvatosan válasszák meg a sebességüket, és vigyázzanak egymásra.
Az út ugyanis már most rendkívül népszerű. Az eddigi adatok szerint jó időben hétközben naponta 250 és 400 kerékpáros használja, de hétvégén 600-700-an, sőt, néha még többen is tekernek rajta. Személyes megfigyelés alapján a bringások fele-kétharmada elektromos kerékpárral megy neki a hegynek.
Van, aki a legnagyobb rásegítéssel, turbófokozatban felszáguld háromnegyed óra alatt, de a legtöbben közepes rásegítő fokozatban, egy-másfél óra alatt tekernek fel. Legalább ennyi idő a normál biciklivel guruló gyorsabb kerékpárosoknak is kell. Féltávnál van egy büfé, ahol lehet frissíteni, de a tetőn álló adótorony épületét lezárták.
A Besztercebányai Önkormányzati Régiótól megtudtuk, hogy tervben van egy büfét és szállást is biztosító turistaház kialakítása a jelenleg műszaki feladatokat ellátó kiszolgáló épület egy részében, valamint lesz itt egy információs pontja az Alacsony-Tátra Nemzeti Parknak, a Hegyimentő Szolgálatnak egy bázist alakítanak ki.
Ha valaki nem saját biciklivel tekerne fel a hegyre, Šumiacban négy cég is foglalkozik kerékpárkölcsönzéssel. Az elektromos kerékpárok bérleti díja felszereltségtől függően napi 30 és 60 euró között mozog, a gyerekülés plusz 10, a kétgyerekes utánfutó plusz 15 euró. A kikölcsönzött bringákért 100 eurós kauciót kell fizetni, és érdemes előre elintézni a foglalást.
A nagy-fátrai bringaút is megmutatta magát
Ha már biciklizni mentünk Szlovákiába, megnéztük a magassági trónról letaszított nagy-fátrai bringautat is, ami az 1574 méter magas Krížna-csúcsra visz. A hegytetőt két irányból lehet megközelíteni kerékpárral, nyugat felől a 42-es számú Vrchárska kerékpárúton, keletről pedig a Horný Jelenecből induló 2584-es útvonalon. Egyik út sem aszfalt, hanem csak terepkerékpárral járható nehéz terep.
Legtöbben azonban felmennek a besztercebányai Turbus különjárattal a Kráľova Studňa hegyi hotelbe, és onnan vágnak neki e-MTB biciklivel a csúcsnak. Így tettünk mi is.
A négy kilométer hosszú, gyakran öklömnyi kövekkel megszórt kerékpárút egy széles, havasi legelőkkel és fenyőligetekkel tarkított hegygerincen indult, elhaladt a festői Kráľova skala, azaz Király-szikla, 1377 méter mellett. A királyról elnevezett földrajzi pontok az Alacsony- és a Magas-Tátrában sokszor Mátyás királyhoz kötődnek, aki gyakran vadászott errefelé.
Ahogy haladtunk felfelé egyre magasabbra a hegyháton, úgy szélesedett a hegyi panoráma. A környező hegységek közül jól látható volt a Kis-Fátra, az Alacsony-Tátra, a Selmeci-hegység, a távolban pedig a Magas-Tátra hófödte csúcsai is kivehetőek voltak.
A startpontunknál 300 méterrel magasabb hegytetőn egy lekerített katonai radarállomás és távközlési adótorony épületegyüttese állt, ahová nem lehetett belépni, de mellette több panorámapontról is körbe lehetett tekinteni. A legszebb irány a Nagy-Fátra észak felé elnyúló főgerince felé nyílt, ez a gerinc a hegység legnépszerűbb túraútvonala is egyben.
Hosszas nézelődés és némi frissítő után visszagurultunk a hegyi hotelhez. Ez a bringatúra teljesen más jellegű volt, mint a Kráľova hoľá útja, ahol sima aszfalton lehetett közlekedni, itt viszont néha annyira nehéz volt a terep, hogy le kellett szállni a bicikliről.
A cikk elkészítéséhez elfogadtuk a Besztercebányai Önkormányzati Régió felajánlását, a szervezet fizette újságírónk kint tartózkodásának költségeit, a teljes egészében szerkesztőségi tartalom készítésére azonban semmilyen befolyással nem bírt.
