Folytatódnak a Csótány Néppárt tüntetései Delhiben a rendőri fellépés ellenére
Az indiai Csótány Néppárt (CJP) bejelentette, hogy a hatósági fellépés ellenére folytatják tiltakozásaikat. A Z generáció által vezetett, egyelőre nem bejegyzett párt májusban indult el, miután botrányba fulladt az országban kiemelt szerepet kapó orvosi egyetemi felvételi. A mozgalom neve onnan ered, hogy az ország főbírója csótányokhoz hasonlította a tüntető fiatalokat, akik az oktatási miniszter lemondását követelték. A tiltakozásokat akkor kemény eszközökkel próbálta leverni a rendőrség, végül azonban elérték céljukat, és lemondott a miniszter.
A demonstrációk egy időre le is álltak, ám nemrég újraindultak. A fiatalok választási reformokat követelnek a kulcsfontosságú állami választások előtt mindössze néhány hónappal. Céljuk a legfőbb választási tisztviselő lemondása, mert kiderült róla, hogy manipulálhatta a választói névjegyzéket. Több tízezer ember állítja ugyanis, hogy jogtalanul törölték őket a szavazásra jogosultak közül. A CJP és az ellenzéki pártok azzal vádolják a tisztviselőt, hogy Narendra Modi miniszterelnök Bharatiya Janata Pártjának (BJP) érdekeit szolgálta a törlésekkel. A Választási Bizottság és a BJP ezt tagadta.
Az új tüntetéseket a hatóságok nem engedélyezték, és jelentős rendőri erőket vezényeltek ki Delhiben. A tudósítók szerint több rendőr van az utcákon, mint tüntető. Lezártak több utcát a belvárosban, irodákat, éttermeket és üzleteket zártak be, leállt több metróvonal és Delhi főpályaudvara is, valamint az internetet is korlátozták. Sajtóértesülések szerint szombaton 7000 tüntetőt állítottak elő.
Aznap letartóztatták Abhijeet Dipkét, a mozgalom alapítóját és a csoport más vezetőit is, amikor Delhibe érkeztek. Másnap végül szabadon engedték őket. Szabadulása utáni első nyilatkozatában Dipke azt mondta, hogy a CJP nem fog meghátrálni, és nem hagyja magát megfélemlíteni.
Vasárnap az Indiai Legfelsőbb Bíróság rendkívüli meghallgatást tartott a leállásokkal és őrizetbe vételekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálására. A bíróság emellett elrendelte, hogy a kormány állítsa vissza az internetet, és biztosítsa a metró- és vasúti szolgáltatások normális működését, mert a mozgás szabadságát csak akkor lehet korlátozni, ha fennáll a közrend megzavarásának veszélye.
