Kaló Zoltán: Nem volt jó irány, hogy az oktatás és az egészségügy helyett a focimeccs skyboxát tekintettük prioritásnak
A most még Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő néven működő, később újra Országos Egészségpénztárrá (OEP) alakuló szervezet főigazgatója a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt az átalakulás állásáról, a finanszírozás helyzetéről és a tervezett változásokról.
Kaló Zoltán elmondta, hogy az értékmérési és a betegképviseleti koordinátor személyét már megtalálták, de eddig csak három új embert tudtak bevonni az átalakuló egészségbiztosítóhoz. Az értékmérésre kinevezett szakember Balatoni Balázs lesz, a betegképviseleti koordinátort ugyanakkor nem nevezte meg.
A főigazgató ismertette: Magyarországon 1995 óta folyamatosan csökkent az egészségügyi közkiadásra fordított összeg aránya, 2024-ben már csak a kormányzati kiadások 10 százalékát tette ki. A GDP-hez viszonyítva is kedvezőtlen a helyzet, ez 2025-ben 4,8 százalék volt, míg az egy főre jutó egészségügyi közkiadás az EU14-ekhez képest csupán 43,1 százalékot ért el.
Kaló szerint az elmúlt években a korábban erős OEP-et folyamatosan gyengítették, a Technológiaértékelő Főosztály fejlesztése elmaradt, az egészség-gazdaságtan hazai képzőhelyei elsorvadtak, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány pedig legitimálta a finanszírozói kontroll nélküli forráselosztást.
A főigazgató arról is beszélt, hogy kinevezése óta meghívót kapott a magyar válogatott mérkőzésére a skyboxba. „Nem leszek ott a skyboxban, ezt ígérem, és az nem volt egy jó irány, hogy az oktatás és az egészségügy helyett ilyen dolgokat tekintettünk prioritásnak” – fogalmazott.
Kaló elmondta azt is, hogy az évi 500 milliárd forintos többletforrás, amelyet a kormányzat az OEP-nek ígért, nem biztos, hogy teljes mértékben felzárkóztatja a szervezetet a kívánt szintre, mert ez sok tényezőtől függ. Ugyanakkor szerencsésebb helyzetben vannak most, mert forrásbővülés, nem pedig forráscsökkentés időszakában kell átalakítaniuk a működést. Leszögezte, hogy az OEP munkája az átalakulás alatt nem állhat le, és szerinte az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásának rendszere már most gyorsabb lett, de a teljes átalakítás még várat magára. Ígéretet tett arra, hogy a pluszforrások beérkezésével ezzel kezdik majd a munkát.
A főigazgató szerint az előző rendszer nagy problémája volt az elavult informatika, valamint az, hogy a kollégák fizetése nem attraktív, és a fiatalok sokszor csak néhány év tapasztalatszerzésre érkeztek a szervezethez, mielőtt a magánszférába mentek volna. „Soha nem tudjuk, hogy mikor omlik össze a rendszer. Nem tudom már, hogy miért szurkoljak: azért, hogy ne omoljon össze, vagy hogy egyszer igen, és történjen, ami Pakssal történt, vagyis hogy már volt pénz, amikor összeomlott a rendszer” – mondta.
Nagyobb transzparenciát is ígért. Szerinte elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy egy technológiai értékelési beadványban létezhet olyan információ, amelyre a beadványt készítő üzleti érdekekre hivatkozva titkosítást kérnek. Ilyen információ szokott lenni például az egészségnyereség mértéke és annak számítási módszertana, a betegségek epidemiológiája és annak számítási módszertana, valamint az egyes betegségek jelenlegi kezelési lehetőségei és azok költségei. Kaló szerint ez a titkosság hozzájárult ahhoz, hogy az orvosok nem tudják elmagyarázni a betegeiknek, mekkora többlet egységnyereség várható egy új technológia alkalmazásától, a betegek nem tudnak hiteles forrásból tájékozódni a terápiájukról, a kutatóknak pedig sokszor újra az alapokról kell kezdeniük egyes betegségek epidemiológiai kidolgozását.
A főigazgató azt is elmondta, hogy Balatoni Balázs alkalmazásával azt is szeretnék elérni, hogy ne csak szabályosak legyenek a kifizetések, hanem jobb eredményt is nyújtsanak a technológiák. „Sok támadást fogunk kapni a múlt rendszer kegyeltjeitől, nyerteseitől. A rendszert meg szeretnénk változtatni, és nem az alapján, hogy ki kapott hamarabb privilégiumokat az elmúlt rendszerben” – jelentette ki Kaló Zoltán.
