Kármán András: az AB döntése nem jelent fizetési moratóriumot a szolidaritási hozzájárulásnál
A szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályozását módosítani kell, ehhez pedig konstruktív párbeszédre van szükség a kormány és az önkormányzatok között – írta szerdai bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntése nem a szolidaritási hozzájárulás eltörléséről szól.
A pénzügyminiszter szerint az Alkotmánybíróság szeptemberi ítéletében nem a szolidaritási hozzájárulást nyilvánította alkotmányellenesnek. A döntés az eljárás alkotmányosságáról szólt, arról, hogy az egyes önkormányzatok fizetési kötelezettségének megállapításakor és beszedésekor nem álltak rendelkezésre azok az eljárási és jogorvoslati garanciák, amelyekkel az érintett önkormányzat megismerheti, ellenőrizheti vagy vitathatja a számára meghatározott összeget.
Kármán ezzel arra is reagálhatott, hogy az AB döntése után Karácsony Gergely főpolgármester azt írta, az ítélet alapján az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság december 31-i hatályú döntése lehetőséget adott a jogalkotónak az újraszabályozásra, miközben az év végéig hatályos szabályozás szerint az önkormányzatoktól a hozzájárulást be lehet szedni. Az Alkotmánybíróság döntése tehát önmagában nem jelent fizetési moratóriumot, és nem jelenti a fennálló kötelezettségek automatikus elengedését.
A pénzügyminiszter posztjában azt írta, a kormány nyitott a konstruktív és érdemi párbeszédre, és a felmerülő szakmai és jogi kérdések rendezését közvetlen egyeztetések keretében tartja célravezetőnek.
Kármán szerint egy olyan rendszert szeretnének, amely egyszerre felel meg az alkotmányos követelményeknek, kiszámítható az önkormányzatoknak, és biztosítja közöttük a szolidaritás érvényesülését. Hozzátette: az önkormányzatokkal folytatott párbeszédben a kormány továbbra is a tényszerű, szakmai egyeztetésre törekszik, és ugyanezt a hozzáállást tartja kívánatosnak az önkormányzatok részéről is. A nyilvános vita önmagában nem visz közelebb a megoldáshoz, különösen akkor nem, ha az Alkotmánybíróság döntésének tartalmát vagy annak jogkövetkezményeit nem pontosan mutatják be – írta.
Korábban több bírósági döntés is kimondta, hogy a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulást törvénytelenül vonták el a fővárostól. Július végén a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy az állam nem dönthet önkényesen a szolidaritási hozzájárulás mértékéről. Magyar Péter még májusban arról beszélt, be kell fizetniük a szolidaritási adókat az önkormányzatoknak, ugyanakkor széles körű egyeztetést ígért.
Október elsején született meg a megállapodás a kormány és a főváros között a 120 milliárd forintos támogatásról. Az egyszeri támogatás lehetővé teszi, hogy a főváros befizesse a szolidaritási hozzájárulás összegét és rendezzen bizonyos tartozásokat, cserébe vállalta, hogy eláll a korábbi, a kormány ellen indított perektől.
A konkrét megállapodás megkötése előtt több budapesti polgármester felháborodva beszélt arról egy sajtótájékoztatón, hogy a főváros arra készül: a csőd elkerülése érdekében elveszi a kerületektől a parkolási bevételeket.
