Megszűnik a taotámogatás, 150 milliárd forintos közvetlen támogatás jön helyette
Jövőre megszűnik a több mint másfél évtizede működő taotámogatási rendszer – jelentette be hétfőn Magyar Péter miniszterelnök. A tao helyett a kormány 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást biztosít a magyar sport számára.
A taotámogatást 2011-ben vezette be a Fidesz. A rendszer lehetőséget adott a nyereséges cégeknek arra, hogy a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába utalják, hanem sportszervezeteknek ajánlják fel. A kormánypárt sokáig amellett érvelt, hogy a taopénzek nem számítanak állami támogatásnak, mivel azt vállalatok adják. Orbán Viktor a felcsúti stadion avatóján arra a felvetésre, hogy állami pénzből épült stadion a kertje végében, úgy fogalmazott, hogy „a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel”. Végül bíróság mondta ki, hogy a tao közpénz, ezt követően pedig már azt sem lehetett titkolni, mely vállalatok fizették társasági adójukat vagy annak egy részét az államkassza helyett egy sportvállalkozásnak.
Évi százmilliárdok áramlottak a látvány-csapatsportokba
A taotámogatás az évek során a magyar sportfinanszírozás egyik meghatározó elemévé vált. Az eredetileg öt, később hat kiemelt látvány-csapatsport – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és röplabda – klubjaihoz és szövetségeihez összesítve évi százmilliárdok áramlottak. A 2012 és 2025 közötti időszakban a vállalatok több mint 1500 milliárd forint adókedvezményt vettek igénybe a sport taotámogatására hivatkozva.
A tényleges támogatás azonban ennél is több volt ebben az időszakban, mivel a szabályozás szerint az adókedvezményt nemcsak a támogatás évében lehetett igénybe venni, hanem később is. Erre korábban is felhívták a figyelmet, jelezve, hogy ezzel a rendszer méretes terhet hagyhat egy következő kormányra.
A rendszer megítélése a kezdetektől kettős volt
A taotámogatásokkal olyan kisebb klubok jutottak pénzhez, amelyek korábban más formában nem. Ez ugyan általában csak néhány millió forintot jelentett, de a kisebb egyesületeknek ez is rengeteget számított. A pénz eloszlása azonban nagyon egyenlőtlen volt: a rendszer legnagyobb nyertese az Orbán Viktor által alapított felcsúti akadémia lett, amelyhez közel 40 milliárd forint áramlott ilyen formában, így a felcsúti focinak ötszázszor több taopénz jutott, mint az országos átlag.
A rendszer emellett sokszor pazarlásra ösztönzött, és rengeteg visszaélés is kísérte: a kezdetektől számos trükközésről lehetett hallani, sportvezetők tűntek el a pénzzel, és jelentős taotámogatáshoz jutó klubok dőltek be. Szeptemberben az Állami Számvevőszék is felvetette, hogy „az ellenőrzési tapasztalatok és a feltárt visszaélések miatt indokolt a támogatási rendszer felülvizsgálata, illetve a kapcsolódó jogszabályok pontosítása”.
A kivezetés legnagyobb kockázata a kisebb klubok helyzete
Mivel a tao az elmúlt másfél évtizedben nagyon mélyen beépült a hazai sportfinanszírozásba, a kivezetését alaposan meg kell tervezni. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a kisebb klubok elesnek attól a néhány millió forinttól, amelyet a rendszer az elmúlt években biztosított számukra. Ez azért jelentene nagy problémát, mert sok helyen az ilyen együttesek biztosítják a helyi gyermekeknek a sportolási lehetőséget, így anyagi ellehetetlenülésük esetén a gyermekek is sportolási lehetőség nélkül maradhatnak.
A miniszterelnök által belengetett 150 milliárd forintos támogatás elvileg elég lehet a tao kiesésének pótlására, a legfontosabb kérdés azonban annak elosztása lesz. A kimenetel ideális esetben még kedvezőbb is lehet, mint a tao esetében, ehhez azonban több pénznek kell jutnia az amatőr sportra és a kisebb kluboknak, és kevesebbnek kell mennie látványberuházásokra.
