Káosz és bizalmatlanság a minisztériumokban a kormányváltás után
Öt hónappal a kormányalakítás után több minisztériumban sem indult el gördülékenyen a munka. Az előző kormány alatt is ott dolgozó kormánytisztviselők egy része nem kap feladatokat az új vezetőktől, miközben az újonnan érkezők több helyen napi 14 órát dolgoznak.
A Tisza politikusai nyilvánosan nem beszélnek a problémákról, inkább azt hangsúlyozzák, hogy a minisztériumok mára felálltak és működnek. Erre utal az is, hogy október 15-ével létszámstopot rendeltek el a tárcáknál.
A beszámolók szerint több minisztériumban komoly bizalmatlanság alakult ki az új és a régi kollégák között. Források 40 és 80 százalék közé tették, hogy az egyes minisztériumokat mennyire sikerült megszervezni. A legrosszabb helyzetben többek szerint a vidékfejlesztési tárca van, míg a pénzügyi és a közlekedési tárcát sikerült leghamarabb elindítani.
Napi 14 óra munka, miközben mások feladatot sem kapnak
Az interneten és a minisztériumi dolgozóktól származó beszámolók közös eleme, hogy a korábbi közszolgák egy része vagy nem csinál semmit, vagy nem tudja, mit kellene csinálnia, miközben a miniszterek és stábjaik túlterheltek. Az egyik új munkatárs úgy fogalmazott, hogy amíg ők hónapok óta napi 14 órát dolgoznak, addig a régiek pénteken 13:58-kor abbahagyják a munkát.
A régi munkavégzését akadályozó egyik fő ok, hogy a korábban munkát szervező felső- és középvezetők egy részét kirúgták vagy áthelyezték. Máshol a vezetők a kormányváltás miatt semmit sem mernek csinálni, amíg ki nem alakul az új struktúra. Emellett a minisztériumok rendszerének és felelősségi köreinek átszervezése miatt sok részleg és munkatárs került más tárcához.
Ügyrend nélkül nincs munka
Több beszámoló szerint a régi közszolgák azért nem tudnak vagy nem akarnak dolgozni, mert a minisztériumoknak nincs szervezeti és működési szabályzatuk, illetve ügyrendjük. A munka szabályozása a minisztériumok között statútumrendelettel, azokon belül szervezési és működési szabályzattal, a főosztályokon és osztályokon belül pedig ügyrenddel történik.
A statútumrendelet május 13-án jelent meg, a végleges szervezeti szabályzatokat több minisztériumnál szeptember közepén vagy végén hirdették ki, az ügyrendeket pedig ez után tudták kidolgozni. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban most is ideiglenes szabályzattal dolgoznak.
Átvilágítás és bizalmatlanság
Az új és a régi állomány közötti kapcsolat kialakítását az is nehezíti, hogy az új kormány intenzíven igyekszik átvilágítani az előző kormányzat tevékenységét. A minisztériumok belső vizsgálatokat indítottak, amelyek az ott dolgozó munkatársak egy részét is érinthetik. Egy forrás szerint addig nem adják át a bizalmas dokumentumokat a régi kollégáknak, amíg nem tudják biztosra, hogy megbízhatnak bennük.
A kormányzati pozíciók feltöltésénél nagy kérdés, hogy az előző kormányok alatt dolgozó vezetők közül kik maradhatnak. A magas rangú pozíciók átvilágítása során nemcsak a Fideszhez köthető, hanem a korábbi ellenzékhez kapcsolódó jelöltek kiszűrése is szempont. Egy forrás szerint előfordult, hogy egy szakmailag alkalmasnak talált jelentkezőt a politikai átvilágítás során szűrtek ki.
Nem pánikolnak a létszámstop miatt
Október 15-től létszámstopot vezettek be a minisztériumoknál, ami jelentősen korlátozza a miniszterek mozgásterét az új munkatársak felvételében. A lépés arra utal, hogy a kormány a színfalak mögött is magabiztos a minisztériumok működését illetően.
A volt belügyminiszter, Lamperth Mónika szerint a mostani helyzet elsősorban azért alakult ki, mert a Tisza Pártnak a kormányalakítás idején nem volt elég közigazgatási szakembere. Úgy véli, a minisztériumok többségében olyan közigazgatási államtitkárok vezetik a hivatali munkát, akik korábban ügyvédként dolgoztak, és nincs közigazgatási vezetői tapasztalatuk. Szerinte a közigazgatási szakértelem és gyakorlat jelentőségének felismerése, valamint a régebb óta a közigazgatásban dolgozókkal való együttműködés kulcsfontosságú lenne a sikeres kormányzáshoz.
