Matolcsy az őrizetbe vétele előtti este még arról posztolt videót, hogy a jegybanki osztalékot miért nem kórházépítésre költötték
Őrizetbe vétele előtti napon, kedden tett közzé YouTube-videót Matolcsy György korábbi jegybankelnök, amelyben többek között arra a kérdésre válaszolt, miért nem fordította a jegybank a jelentős összeget, 266,5 milliárd forintot kórházépítésre. Mint fogalmazott, ez jogos kérdés, de hamis mese, ha valaki azt gondolja, hogy ezt megtehette volna a jegybank.
A 266,5 milliárd forint alatt Matolcsy a jegybanki alapítványok alapítói vagyonát értette, amelyről korábban már leírták, hogy eltűnt: az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, valamint mindössze kilencmillió forint készpénz maradt a kasszában.
Matolcsy YouTube-karrierjét két hónappal a jegybankelnöki megbízatása lejárta után kezdte, azóta szinte egyáltalán nem vállalt nyilvános szereplést vagy interjút. Vélhetően ezt az űrt próbálta kitölteni egy olyan formátummal, amiben csak azokra a kérdésekre válaszol, amikre ő akar: nevével fémjelzett YouTube-csatornára feltöltött hosszú monológokban igyekezett reagálni a leggyakoribb őt, illetve a jegybankot és annak alapítványait érintő kritikákra.
Szeptember elején Aranykor címmel indított friss magyarázó sorozatot, ebben elébe próbál menni minden olyan kérdésnek, amiket a jegybanki visszaélések ügyében folyó nyomozás során a hatóságok feltehetnek neki. Ennek 11. része a kedd este megjelent 600 Mrd osztalék című, amiben többek között leszögezi, a jegybank utolsó forintja – és az első is – közpénz, és az alapítványokba tett vagyon is közpénz, valamint hosszasan elmagyarázza, miért nem költhették kórház- vagy útépítésre a jegybank nyereségét.
A videó legérdekesebb állításai a következők:
A jegybank nem építhet kórházakat vagy utakat, ha van eredménye, akkor osztalék formájában befizetheti azt a költségvetésbe.
A jegybank eredménye onnan származik, hogy egyrészt jelentős devizatartaléka van, valamint értékpapírokkal kereskedik, és más bevételi forrásai is vannak. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor eredménye van – folytatta Matolcsy a magyarázatát, amit a videóhoz csatolt fájlban hosszabban is kifejt. 2016 és 2021 között összesen 600 milliárd forintnyi osztalékot fizetett be a jegybank a központi költségvetésbe.
A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás védelme és megteremtése, az árak és az infláció kordában tartása, emellett a jegybank őre is a pénzügyeinknek, a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának. Emellett a kormány gazdaságpolitikájának támogatása is feladata.
Ha az MNB-ben nyereség képződik, azt csak osztalék formájában tudja eljuttatni a költségvetéshez. Így tehát a jegybank nem tud egyedül kórházat építeni vagy fenntartani, de a költségvetésbe befizetett osztalékból a kormány elvileg ezt megtehette volna – fogalmaz Matolcsy.
Matolcsy szerint fontos leszögezni, hogy valóban az MNB igazgatósága dönt arról, mire fordítja az eredményét. Ők azért döntöttek az alapítványok létesítéséről, mert ezzel szerették volna a közgazdasági pénzügyi képzést segíteni és erősíteni, valamint a pénzügyi tudást növelni az országban.
Az egykori jegybankelnököt szerda korán reggel vitték el a nyomozók a Központi Nyomozó Főügyészségre. Matolcsy Györgyöt jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.
A sajtóban már jóval korábban, hivatali szinten pedig tavaly fogalmazódtak meg komoly bírálatok Matolcsynak címezve: két héttel utódja, Varga Mihály hivatalba lépése után megjelent az Állami Számvevőszék részletes jelentése a jegybank alapítványi vagyonát érintő felelőtlen gazdálkodásáról, amiben hatalmas, a közpénzeket érintő vagyonvesztést és súlyos hiányosságokat azonosítottak. Az ezt követő másfél évben pedig szinte heti rendszerességgel jelentek meg részletes cikkek arról, hogy hogyan gazdagodtak a Matolcsyhoz közel álló szereplők abban az időszakban, amíg ő vezette az MNB-t.
