IEA-vezér: a Hormuzi-szoros lezárása a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetése
Október 22-én Magyarországra látogat Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. A látogatás előtt adott interjújában arról beszélt, hogy a globális energiapiacok rövid idő alatt két fő szállítási útvonalukat veszítették el, aminek súlyos következményei lettek és lesznek. Magyarország jó úton jár a szél- és napenergia fejlesztésében, de a tárolókapacitások bővítésére is figyelni kell.
Birol találkozik Magyar Péter miniszterelnökkel, Orbán Anita külügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel. Mint mondta, ez az első látogatása az áprilisi választás óta, és gratulálni szeretne az új kormánynak az átfogó gazdasági és politikai stratégiához.
A háború kezdete óta eltelt nyolc hónapban a Hormuzi-szoros lezárása az IEA vezetője szerint a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetése. A szoroson keresztül haladt a globális olaj- és LNG-szállítmányok mintegy 20 százaléka, valamint a világ műtrágya-kereskedelmének egyharmada. Négy évvel korábban, az Ukrajna elleni orosz invázió után egy másik kulcsfontosságú útvonal is megszakadt, amelyen Nyugat-Szibériából érkezett energiaforrás Európába.
Az IEA vezetője szerint az energiaügyek terén nincs reális út a visszatérésre. Az országok felülvizsgálják energiapolitikájukat, partnerségeiket és technológiai választásaikat, és komoly volatilitásra lehet számítani az elkövetkező hónapokban. Az ügynökség felszabadított készleteinek 80 százaléka már elfogyott, a háború előtti olajtöbblet pedig lassan kimerül.
Amíg a közel-keleti nyersolaj alternatív útvonalakon még eljut a célállomásokra, a finomított termékek – különösen a dízel – nem érkeznek meg. A dízelhiányt nagyjából kétharmadrészt a közel-keleti, egyharmadrészt az oroszországi finomítói találatok okozzák. A dízelfogyasztás árrugalmatlan, mivel a teherfuvarozásban, a tömegközlekedésben és a mezőgazdaságban létfontosságú.
A gázpiac is komoly nehézségekkel küzd: a Katartól érkező cseppfolyósított földgáz jelentős része ázsiai piacokra került, miközben az EU az orosz gázfüggőségét csökkenti. Az invázió előtt az orosz gáz részesedése az uniós gázellátásban mintegy 40 százalék volt, ma ez az arány 10 százalék alatt van. Európa és Ázsia versenyezni fog az LNG-ért, ami felhajthatja a gázárakat Európában. Két-három év múlva a piaci helyzet stabilabb lesz az amerikai, kanadai, ausztrál és afrikai projekteknek köszönhetően, de a mostani tél még nehéz lehet. Az LNG-importkapacitás négy év alatt csaknem megduplázódott, többek között görögországi, lengyelországi, horvátországi és finnországi bővítések révén, és javultak a határon átnyúló összeköttetések is.
Birol szerint hibás lenne átmenetileg újra orosz gázt vásárolni Európának. A nukleáris energiát illetően úgy fogalmazott: a partnerség akár 80–100 évre is szólhat, ezért nagyon körültekintően kell megválasztani, olyan partnert találva, aki nem használja fel zsarolási eszközként az együttműködést.
A válság nyertesei közé tartoznak a megújuló energiaforrások: a napenergia térnyerése jelentősen felgyorsult, akárcsak az elektromos autóké. Kínát kivéve a világ többi részén az év első kilenc hónapjában 60 százalékkal nőtt az elektromos járművek értékesítése. Számos ország nagyobb figyelmet szentel az atomenergiának, és az energiahatékonyság is kulcsfontosságú szakpolitikai eszközzé vált.
Birol örül annak, hogy a magyar kormány feloldotta a szélenergiával szembeni korábbi tilalmat. Tanácsa szerint a magas napenergia-arány és a szélenergia új megjelenése miatt szükség lesz akkumulátoros tárolókapacitásokra, és bízik benne, hogy jelentős ilyen beruházások valósulnak meg. Hozzátette: az energiabiztonsági és klímapolitikai célkitűzések még soha nem voltak ennyire szoros összhangban, a válságra adott válaszok egyúttal a kibocsátáscsökkentést is szolgálják.
