Románia politikai csapdája nem oldódott meg az új kabinettel: a szélsőjobb már ugrásra kész
A bukaresti parlament féléves bénultság után megszavazta a független Luca Niculescu vezette kabinetet, a román politikai válság azonban ezzel nem ért véget. A technokrata máz alatt a szociáldemokraták visszavették a minisztériumok döntő részét, és ehhez a szélsőjobboldali AUR-t használták fel. A pártok egy törékeny, hat hónapos tűzszünetet kötöttek, mert a fenyegetően kongó államkassza és a gazdasági realitás nem tűrt további időhúzást.
Október 20-án 280 szavazattal iktatták be az új kormányt, ezzel lezárult a 169 napos kormányzati paralízis. A krízis gyökerei a 2024 végi és 2025 tavaszi választási folyamatokig nyúlnak vissza. A 2024 novemberi elnökválasztás első fordulójában az addig marginálisnak tartott, radikális, oroszbarát Călin Georgescu végzett az élen 23 százalékkal, mintegy 2 millió 120 ezer szavazattal. Az Alkotmánybíróság 2024. december 6-án, 48 órával a második forduló előtt, külső hibrid beavatkozásra hivatkozva érvénytelenítette a választást.
A 2025 májusára kiírt megismételt elnökválasztásból a hatóságok kizárták Georgescut, ami tovább szította a protesthangulatot. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt közös jelöltje, Crin Antonescu nem jutott a döntőbe. Az első fordulót a szélsőjobboldali AUR vezére, George Simion nyerte meg csaknem 41 százalékkal, a második fordulóban azonban a független Nicușor Dan győzött 53,60 százalékkal, 64,72 százalékos részvétel mellett.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök lemondása után négypárti koalíciós paktum jött létre a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ részvételével. 2025. június 23-án 301 szavazattal iktatták be Ilie Bolojant, aki az általános áfakulcsot 19-ről 21 százalékra emelte, szigorította a járulékfizetést és kiadáscsökkentést hirdetett. A végső töréspontot a kisebbségi állami részesedések tőzsdei bevezetését célzó terv jelentette a CEC Bankban, a Hidroelectricában és a Romgazban.
Április 23-án a PSD hat minisztere lemondott, majd az AUR-ral összeállva május 5-én 281 szavazattal megbuktatták a Bolojan-kormányt. Az ország 169 napra ismét politikai vákuumba került. Nicușor Dan elnök elégedetlenségi mutatója 70,5 százalékra emelkedett, a lakosság mintegy 75 százaléka érezte úgy, hogy a demokrácia rosszul működik. Szeptemberben a PSD és az AUR megosztották egymás között a fontosabb parlamenti tisztségeket, kiszorítva a liberálisokat.
Előrehozott választásokat egyetlen mérsékelt erő sem mert vállalni, mert az AUR támogatottsága már az egekben járt. Az október 20-án beiktatott Niculescu-kormány független szakértői kabinetként van tálalva, ám a 17 minisztériumból 11-et a PSD szerzett meg, köztük a belügyi, munkaügyi, egészségügyi és szállítási tárcát. A PNL kívülről megszavazta a kabinetet, majd ellenzékbe vonult, az USR pedig nemmel szavazott a beiktatásra.
A költségvetési hiány az első kilenc hónapban a GDP 3,82 százaléka volt, az év végi deficit azonban az elemzők szerint meghaladja majd a 6 százalékot. A román lej az euróval szemben történelmi mélypontra süllyedt, 5,33 RON/EUR szintre, a szeptemberi fogyasztói árindex 6,61 százalék volt. Az ország eddig 13,27 milliárd eurót hívott le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból, további 6,43 milliárd euró függőben van, amelyről az Európai Bizottság november 20-án dönt.
A következő fél év menetrendjét három kritikus próbatétel határozza meg: a november–decemberi költségvetési zsonglőrködés, a külpolitikai fegyelem és hazai populizmus kettőssége, valamint a törékeny stabilitás lejárta 2027 tavaszán. A kormánynak november elejéig el kell fogadnia az idei büdzsé kiigazítását, december 1-ig pedig be kell nyújtania a 2027-es költségvetést. A PSD ragaszkodik az inflációkövető nyugdíj- és béremelésekhez, miközben a kormánynak tartania kellene magát a Brüsszel felé vállalt deficitcsökkentési pályához.
