Nő a foglalkoztatás, mégis emelkedik a munkanélküliségi ráta
Látszólag ellentmondásosak a munkaerőpiaci trendek Magyarországon: miközben a foglalkoztatottak száma szeptemberben már harmadik hónapja nőtt, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékot tett ki, ami kiemelkedően magas érték az elmúlt három évet tekintve. A számok mögé nézve azonban kiderül, hogy a ráta emelkedését részben éppen a javuló munkaerőpiaci folyamatok magyarázhatják.
Szeptemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 661 ezer fő volt, szemben a júniusi 4 millió 646 ezerrel, és a háromhavi mozgóátlagok is növekvő tendenciát mutatnak. A munkanélküliek száma eközben 214 ezerről 224 ezerre emelkedett. A foglalkoztatási ráta a 15–74 évesek körében 65,4-ről 65,8 százalékra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4-ről 4,6 százalékra emelkedett.
Hosszabb távon az figyelhető meg, hogy a foglalkoztatási ráta az elmúlt évek gazdasági stagnálása alatt is némileg nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 2022 közepe óta emelkedik. Az Európai Unión belül az idei második negyedévben Magyarországon volt a nyolcadik legmagasabb a foglalkoztatási ráta a 20–64 évesek körében, 81 százalékkal, ami jelentősen meghaladta az uniós átlagot. A hazai munkanélküliség 4,5 százalékos szintje ugyanebben az időszakban a kilencedik legalacsonyabb volt az EU-ban, a 6,1 százalékos uniós átlag alatt.
A kormánypárti politikusok a kedvező adatoknak örülnek, az ellenzékiek viszont a rossz hírek miatt borúsnak látják a magyar gazdaság helyzetét. Az új költségvetés alapján Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra a következtetésre jutott, hogy „a teljes foglalkoztatásnak vége”, és „a Tisza visszahozza a munkanélküliséget”. A hazai járműiparban már nyár elején többen dolgoztak, mint egy évvel korábban – erről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter posztolt szeptember közepén.
A munkanélküliségi statisztikákban azok jelennek meg, akiknek nincs munkájuk és keresnek is. A foglalkoztatottak számának növekedése mellett a munkanélküliek számának emelkedésére magyarázat lehet, hogy többen kezdtek aktívan munkát keresni, és ők a munkanélküliek között jelennek meg a statisztikákban. Két adat is erre utal: egyrészt az aktivitási ráta – a munkanélküliek és foglalkoztatottak együttes népességen belüli aránya – év eleje óta tartó határozott emelkedése, másrészt az üres pozíciók számának növekedése.
Miközben emelkedtek a munkanélküliségi mutatók, sok vállalat továbbra is nehezen talál megfelelő munkavállalókat. A Jobtain HR Szolgáltató közleménye szerint ennek az az oka, hogy sokszor nem ugyanott van a betöltetlen állás és az elérhető munkaerő, más esetekben pedig a szükséges szakmai tudás, a kínált és az elvárt fizetés, a műszakrend vagy a munkába járás feltételei között van jelentős különbség. „A jelenlegi munkaerőpiacon ezért elsősorban illeszkedési problémát látunk, a cégek és az álláskeresők jelen vannak a piacon, mégis nehezen találják meg egymást” – mondja Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A GKI foglalkoztatási indikátora októberben nem változott érdemben szeptemberhez képest. A következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve csökkentését tervező cégek arányának különbségét jelző mutató most körülbelül olyan szinten állt (-4,2), mint az áprilisi választások idején (-4,5), tehát most is valamivel több cég tervez létszámcsökkentést, mint növelést. Ez a mutató legutoljára 2024 közepén volt pozitív tartományban.
