Az Isztambuli Egyezmény Romániában: előrelépések és feltárt hiányosságok
Románia 2016 májusában ratifikálta a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményt, vállalva, hogy jogrendszerét és intézményi struktúráját összhangba hozza annak rendelkezéseivel. A 2026-os tematikus értékelés tételesen felméri, mennyiben valósultak meg a vállalások egy tíz éven át tartó jogharmonizációs és intézményépítési folyamat során.
Súlyos következmények, lassú reakciók
A nők elleni erőszak mélyen beágyazódott a társadalomba. Romániában idén eddig 31 nőgyilkosság történt, tavaly a számuk 60 körülire tehető. Ezek az esetek egy olyan rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet, amely nem kezeli prioritásként a nők elleni erőszak visszaszorítását. A bántalmazás nem egyéni deviancia, hanem szorosan kapcsolódik a társadalmi struktúrákhoz, a nemi szerepekhez és a hatalmi egyenlőtlenségekhez.
Előrelépések a jogalkotásban
2016 óta több jogalkotási fejlemény történt: törvény bünteti az utcai zaklatást, betiltották a kérésre végzett szüzességi vizsgálatokat, bevezették a sürgősségi távoltartást, nőtt a menedékhelyek száma, és elektronikus nyomkövetőket alkalmaznak a távoltartási ellenőrzések során. A GREVIO jelentése jogszabályi előrelépésként emeli ki az 53/2026-os nőgyilkossági törvényt, amely bevezeti a femicídium fogalmát a román jogrendbe, és külön mechanizmusokat hoz létre az ilyen típusú emberölések megelőzésére.
Rendszerszintű problémák
A jelentés szerint továbbra is problémát jelent az intézmények közötti együttműködés hiánya, ami ellehetetleníti a törvény alkalmazását. Biztosítani kellene az intézkedések egységes végrehajtását a vidéki térségekben is, valamint megfelelő és fenntartható emberi és pénzügyi erőforrásokat a szakpolitikákat összehangoló szervek számára. Romániában nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az átfogó egységes adatgyűjtést a nők elleni erőszakról. Ha egy szervezet adatokat továbbít a hatóságoknak, azok nem használhatják fel azokat, amíg saját hatáskörükben nem jutnak hozzájuk.
Hiányosságok a kockázatfelmérésben
A GREVIO több hiányosságot állapított meg a családon belüli erőszakos esetek kockázatfelméréséhez használt kérdőív kapcsán: egyes rendőrök átfogalmazzák a kérdéseket, az elkövető jelenlétében végzik el a felmérést, vagy arra biztatják az áldozatokat, hogy béküljenek ki a bántalmazóval. A nem halálos kimenetelű fojtogatást nem veszik figyelembe a kérdőív kitöltésekor, holott a szakirodalom szerint ez az egyik legfőbb jele annak, hogy az erőszak a jövőben halálos kimenetelűvé válhat.
A romániai magyar nők helyzete láthatatlan marad
Az egyezmény előírja, hogy az áldozatok megfelelő időben és számukra érthető nyelven kapjanak tájékoztatást az elérhető támogató szolgáltatásokról, és hogy az intézkedéseket mindenféle megkülönböztetés nélkül biztosítsák. A jelentésbe azonban említés szintjén sem került bele a romániai magyar kisebbség, így a romániai magyar nők sajátos körülményei nem jelenhettek meg hasonló részletességgel. A nyelvi akadályok és a magyar nyelven elérhető tájékoztatás hiánya befolyásolják, hogy az áldozatok mennyire tudnak hozzáférni a védelmi mechanizmusokhoz. Bár történtek előrelépések – például a segélyhívó vonalak magyar nyelvű szolgáltatása és magyar nyelvű tájékoztató kampányok –, ha ezek a tapasztalatok nem kerülnek be a helyzetértékelésbe, nehezebb célzott intézkedéseket kidolgozni.
