A Nemzetközi Büntetőbíróság kapja idén a Szaharov-díjat
A Nemzetközi Büntetőbíróság és tisztviselői kapják idén az Európai Parlament gondolatszabadságért és az emberi jogok védelméért járó Szaharov-díját. A döntést az Európai Parlament hozta nyilvánosságra.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a bejelentéskor hangsúlyozta, hogy a díjjal a parlament a bíróság meghatározó munkáját ismeri el a nemzetközi jog és az igazságosság érvényre juttatásában. Az indoklás szerint a díj elismeri a bíróság munkáját, beleértve a nyomozásokat, a vádemeléseket, a tárgyalásokat, valamint az elfogatóparancsok kibocsátását vagy kiadásuk engedélyezését.
Az indoklás kiemeli, hogy a bíróság kulcsszerepet tölt be a büntetlenség elleni globális küzdelemben, és arra törekszik, hogy felelősségre vonja a bűncselekmények elkövetőit, valamint segítsen megelőzni a bűncselekmények megismétlődését. Feladata a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények – népirtás, háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények vagy agresszió bűntette – kivizsgálása és az elkövetők bíróság elé állítása.
A hágai székhelyű bíróság a Római Statútumot aláíró államokban elkövetett bűncselekményeket vizsgálja, befolyása azonban még tagjai körében is korlátozott, ítéletei végrehajtását nem kényszerítheti ki. 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények miatt, 2024 májusában pedig Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen háborús bűncselekmények miatt.
Az Orbán-kormány tavaly tavasszal jelentette be Magyarország kilépésének kezdeményezését a bíróságból, amit a parlament fideszes többsége meg is szavazott. A kilépési folyamat júniusban ért volna véget, de a parlament május végén megszavazta annak visszavonását.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata október elején szankciókat vezetett be a bíróság ellen. Marco Rubio külügyminiszter kijelentette, Trump soha nem fogja megengedni, hogy a bíróság amerikai állampolgárok ellen indítson eljárást. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője október 20-án az ICC aláaknázását tévesnek és az európai érdekekkel ellentétesnek nevezte, és felszólította az Egyesült Államokat a szankciók visszavonására.
A Szaharov-díjat 1988-ban alapította az Európai Parlament, és évente olyan személyeket és szervezeteket tüntet ki vele, akik sokat tettek az emberi jogok védelméért. A jelölteket szeptemberben állítják, a nyertest októberben az Elnökök értekezlete választja ki, a díjat decemberben Strasbourgban adják át. A díjjal 50 ezer euró jutalom is jár.
Tavaly Andrej Pacsobut belarusz és Mzia Amaglobeli grúz újságíró kapta, egyikük sem tudta átvenni, mert börtönben ülnek. 2024-ben a venezuelai ellenzék, 2023-ban Mahsza Amini és az iráni nőjogi mozgalom, 2022-ben az ukrán nép kapta a díjat, 2021-ben pedig a börtönben ülő Alekszej Navalnij helyett a lánya vette át.
A bíróság csütörtöki közleménye szerint a díj átadása olyan időszakra esik, amikor a bíróság példa nélküli kihívásokkal néz szembe, beleértve a megbízatásának ellehetetlenítésére irányuló szankciókat is. Úgy fogalmaztak: a Szaharov-díj ilyen körülmények között megerősíti a független igazságügyi intézmények, valamint a nemzetközi jog érvényesüléséért dolgozók munkájának fontosságát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a döntést, és azt írta: a bíróságnak szabadon, függetlenül, nyomásgyakorlástól és megfélemlítéstől mentesen kell végeznie a munkáját.
