Hangjáték idézi fel az 1956-os forradalom budapesti napjait
Négy fiatal nő és egy város, amely néhány napra kivívta a szabadságát – erre épül az 56 perc szabadság című négyrészes hangjáték, amely valós történelmi események alapján mutatja be az 1956-os forradalom fővárosi történéseit. A Madaz Média alkotása először a Telexen hallható.
Az ötletgazda, producer és kreatív producer, Pentelényi-Kovács Tímea elmondta: régóta foglalkoztatja, hogyan lehet a hang erejével olyan történeteket mesélni, amelyek nemcsak információt adnak át, de érzelmileg is bevonják a hallgatót, és aktívan mozgatják a képzeletét. Mint fogalmazott, itt is az volt a cél, hogy a forradalom eseményeit ne pusztán elmeséljék, hanem átélhetővé tegyék.
Az eredeti terv egy valós, önállóan bejárható városi séta létrehozása volt, amelyben Budapest díszletté válik, és a hallgató fantáziája tölti meg a teret. Nem klasszikus idegenvezetést terveztek, hanem immerzív audioélményt, amelyben a hallgató a történések részesévé válik. Ehhez geolokációs alapon működő alkalmazást kezdtek fejleszteni, ám hamar kiderült, hogy egy ilyen applikáció alapos teszteléséhez nem lesz elég az október 23-ig rendelkezésre álló idő. A producer ezért úgy döntött, hogy más formában valósítják meg az elképzelést: így lett a hangjáték és képzeletbeli séta.
„Nem volt éppen stresszmentes a folyamat, cserébe nagyon izgalmas volt” – mondta Pentelényi-Kovács Tímea. Hozzátette: az applikációt tovább fejlesztik, és mire elkészül, a tervek szerint több különböző tematikájú séta lesz benne elérhető. Addig a hangjáték ad ízelítőt a megálmodott élményből. Az alkotás egyfajta tesztként is működik, mert a hivatalos állami megemlékezések helyszínein installációkon és QR-kódon keresztül elérhető, a történelmi helyszíneket bejárva pedig akár le is sétálható.
A hangjátékban fiktív alakok és olyan karakterek is megszólalnak, akiknek vannak történelmi megfelelőik. Az első, a Műegyetem falain belüli vitákat és az október 23-i Bem téri tüntetést színre vivő epizódban megismerjük a legfontosabb figurákat, akik közül hárman az egyetemi szálhoz, a mű központi alakja, Tóth Ilona pedig a tüntetéshez kötődik. A Műegyetemi emlékműtől indul a történet, amelyen „A forradalom bölcsője” felirat áll. Az első rész cselekménye főként az október 23-i eseményekre fókuszál, de előre- és visszafelé is tartalmaz utalásokat.
Halljuk az intézmény nyikorgó kapuját és a villamos csikorgó kerekeit, amelyre felkapaszkodnak a feldobott hallgatók, akik azt hiszik, a rendszer még megjavítható. A hangjáték urbánus tájleírást kínál, a rádiók, írógépek és analóg fényképezőgépek szerepeltetésével pedig segít elképzelni a hetven évvel ezelőtti mediális közeget. Halljuk a betonon kopogó cipőket, a szöveg felhívja a figyelmet a házfalak évtizedes golyónyomaira, de a Bem téri tüntetés hangosításának nehézségeiről is értesülünk. Az egyetemistákhoz munkások csatlakoznak, és ahogy a narrátor fogalmaz, egységes, lüktető organizmussá sűrűsödik a tömeg.
A négy főhős mellett az epizód felvillantja Mécs Imre, Bertók József és Szilágyi József alakját is, ezzel kapaszkodókat kínálva lehetséges ötvenhatos sorsokhoz. A villamosmérnök-hallgató Bertókot a Rádió épületénél éri halálos lövés, a gépészmérnök-hallgató Szilágyit, aki később Nagy Imre titkára lett, 1958-ban, a megtorlások során, a Nagy Imre-perben ítélik halálra és végzik ki, Mécs Imre villamosmérnök-hallgató pedig 2023-ig élt.
Pentelényi-Kovács Tímea az elmúlt két évben tucatnyi rádiójáték gyártásában vett részt gyártásvezetőként. Ez megerősítette meggyőződését, hogy a hang önálló médium, nem pedig kép nélküli videó, és hogy a műfajt vissza kell emelni a kortárs kulturális térbe. Mint mondta, itthon a hangjátékoknak óriási hagyománya van, manapság mégis marginális a jelenlétük, pedig nemzetközi szinten újra felfedezik a műfajt, és kifejezetten audióra írt, filmszerű alkotások születnek. Kiemelte, hogy az irodalmi adaptációk a hangjáték különösen izgalmas területét jelentik, bár az ilyen produkcióknak egyelőre kevés tere van, ezért külön örül, hogy a Telex Karakter a projekt mellé állt.
Az 56 perc szabadság első része azt a folyamatot mutatja meg, ahogy a félelem lassan fojtott kíváncsiságba fordul át.
