Az SNI-munkacsoport javaslatai: ne tanítás után legyenek a fejlesztések
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek intézményi szükségleteivel foglalkozó szakértői munkacsoportja tízpontos javaslatot fogalmazott meg. A kormány.hu-n ugyanakkor az áll, hogy az egyeztetés során kapott visszajelzések figyelembevételével a javaslatokat pontosítani szeretnék.
A Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár által létrehozott munkacsoport alapvetései között szerepel, hogy az intézményeknek alkalmazkodniuk kell a gyermekek, tanulók eltérő képességeihez, tempójához és szükségleteihez, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozhassa ki magából. Ezért az intézmények számára biztosítani kell a szükséges tudást, időt, szakmai támogatást és eszközöket.
„A befogadás több annál, mint hogy minden gyermek egy intézménybe jár. Olyan biztonságos, elfogadó környezetet kell teremteni, ahol minden gyermek, tanuló részt vehet a közös tevékenységekben, jól érzi magát és megkapja a számára szükséges segítséget. Ez az egész intézmény közös felelőssége” – írják.
A munkacsoport tervei szerint minden intézménytípushoz újabb, ráépülő közép- és hosszú távú javaslatokat, stratégiát határoz meg.
A tízpontos javaslat első pontja szerint a gyógypedagógus a csoportszobai, illetve osztálytermi munkában is részt vehetne, nem csak külön fejlesztené a gyermeket, hanem a pedagógussal együtt tarthatna foglalkozásokat, órákat, támogatva a megfelelő befogadó környezet kialakítását.
„A gyógypedagógusok kötelező óraszámából heti 2 órát kifejezetten a pedagógusokkal való együttműködésre fordítsanak: közös tervezésre, tanításra, konzultációra és problémamegoldásra.”
A javaslat harmadik pontja a csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó jogszabályok betartására irányul: az SNI-gyermekeket, tanulókat a törvénynek megfelelően 2 vagy 3 főként kell számítani a létszám meghatározásakor.
„A szakértői vélemény javaslatai jussanak el minden pedagógushoz. A gyógypedagógus az óvodapedagógus, illetve osztályfőnök közreműködésével ismertesse meg a gyermekre, tanulóra vonatkozó javaslatokat (kedvezmények, mentességek stb.) a gyermekkel, tanulóval foglalkozó összes pedagógussal.”
A javaslatok között szerepel az is, hogy minden pedagógus ismerje az SNI-irányelveket, és az intézmények szervezzenek erre szakmai napot. A fejlesztések időpontja igazodjon a gyermek terhelhetőségéhez és igényeihez, ne mindig tanítás után és ne a fontos vagy kedvelt órák helyett legyenek a vonatkozó alkalmak.
A munkacsoport javasolja az utazó gyógypedagógusok adminisztrációjának egyszerűsítését, a súlyos és halmozott fogyatékosság törvényi definiálását, az ilyen tanulók fejlesztő nevelését-oktatását végző intézmények részletes szabályozását, valamint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmának pontosabb megfogalmazását és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat rendszertani elhelyezését.
Magyarországon a 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű tanulók száma, létszámuk már meghaladja a 69 ezret. Az adatok szerint az érintett diákok többsége integrált nevelésben és oktatásban vesz részt, vagyis többségi általános iskolákban tanul együtt társaival.
