A V4-ek aktívabbak a magyar kormányváltás óta
Egészen világos, hogy a Visegrádi Négyek aktívabbak a magyar kormányváltás óta – mondta Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyért is felelős tagja egy pénteki körinterjún. A biztos Budapesten jó ötletnek tartotta, hogy a tagállami kormányok egyeztessenek egymással, összehangolják álláspontjaikat, és erős hangon szólaljanak meg.
Hosszú szünet után indult újra az együttműködés
A V4-ek együttműködése az 1990-es években kezdődött, de a korábbi kormányzás végére kiüresedett, miniszterelnöki szinten évekig nem működött. A kormányváltás után idén júniusban ültek össze, Jørgensen hétfőn Pozsonyban találkozott a V4-ek energiaügyi minisztereivel. Alsóbb szinten korábban is voltak egyeztetések, ezért merült fel, hogy csak a látvány miatt tűnik erősebbnek az együttműködés, vagy ezt az Európai Bizottságban is érzékelik.
Nem értenek egyet mindenben
Jørgensen szerint a V4-ek jól működnek együtt, de hiba lenne azt hinni, hogy mindenben egyetértenek. Dán miniszterként ő is összehangolta álláspontjait a skandináv kollégáival, ami befolyást adott nekik, és ugyanez a helyzet a V4-ekkel.
Közös fellépés az ETS kiterjesztése ellen
A csoport a legutóbbi EU-csúcson az olaszokkal és a görögökkel együtt lépett fel a szén-dioxid-kibocsátást „forintosító” kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztésének késleltetéséért. Az ETS-ben a szennyező fizet elv alapján kell kibocsátási egységeket venni, amelyek árát a kereslet és a kínálat határozza meg. A rendszert 2028-tól terjesztenék ki a lakóépületekre és a járművekre. A tavaly elfogadott jogszabály módosításához nem elég a hat kezdeményező kormány, a képviselt lakosságtól függően legalább 15 kellene, és az Európai Parlament beleegyezésére is szükség lenne.
Felülvizsgálat, de kitartás a döntések mellett
Jørgensen szerint az ETS fontos a függetlenségért, az energia megfizethetőségéért és az éghajlatváltozás ellen is. Felülvizsgálják a rendszer hatását, de „nagyon csodálkoznék, ha a hatásvizsgálat nem azt mutatná, hogy nem megfelelőek a rendelkezésünkre álló eszközök” a fosszilis energiahordozókról való fokozatos átálláshoz. Változhatnak a körülmények, például új technológia jelenhet meg, de „szilárdan kiállok amellett, amit már eldöntöttünk”.
Az orosz olajfüggőség megszüntetése
A Kossuth Rádió kérdésére elmondta, hogy az orosz olajfüggőség megszüntetéséről is tárgyaltak a V4-ekkel, úgy kell végrehajtani, hogy ne kockáztassák az ellátásbiztonságot, a cégek és állampolgárok helyzetét. Az uniós állam- és kormányfők 2022 márciusában egyhangúlag kimondták, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az orosz gáz-, olaj- és szénfüggőséget. Az Európai Bizottság 2025-ben javasolta az orosz gáz és kőolaj fokozatos kivezetését; a tagállamok csak az előbbiben állapodtak meg az EP-vel. Az orosz földgáz kivezetéséről uniós jogszabály született. Jørgensen szerint az ügyben szoros kapcsolatban vannak a kormánnyal: az előző nem akart együtt dolgozni a testülettel, most viszont párbeszéd folyik arról, hogyan segíthet a bizottság.
Lakhatási válság és Diákváros
Jørgensenhez tartozik a lakhatás is, amely terén Magyarországon és máshol az EU-ban is válság alakult ki. Csütörtökön Vitézy Dáviddal nézték meg a leendő Diákváros területét, amelyre az egyszeri uniós helyreállítási alap júniusi módosításával lesz pénz. A biztos remélte, hogy már néhány éven belül valóra válhat a projekt, amely diákok ezreinek adhat otthont. Elismerte, hogy többet kell tenniük, de ez főleg tagállami döntésektől függ. A testület nemrég javasolt egy uniós rendeletet a megfizethető lakhatásért, amelyet reményei szerint hamarosan elfogadnak a tagállami kormányok az EP-vel együtt; ezzel lehetne tenni a rövid távú lakásbérlésekkel, amelyek sok helyen kiszorítják a lakókat otthonaikból és feltornásszák az árakat.
